Az Európai Bizottság közleménye szerint csütörtökön arról döntöttek, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézik Magyarországot az építőiparban alkalmazott exportkorlátozások miatt - írta meg a hvg.hu.
A kormány még 2021 júliusában – az építőanyagok drágulására hivatkozva – döntött úgy, hogy bizonyos stratégiai jelentőségű építőanyagokat csak regisztráció, és a szállítási útvonalak előzetes bejelentése után lehet kivinni az országból. Az Európai Bizottság szerint azonban az intézkedés korlátozza az áruk szabad mozgását és nem is indokolt.
Bizottság emellett az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozások miatt is kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben.
A kormány tavaly szeptemberben hozta meg azt a rendeletet, mely korlátozza a hazai kitermelésű szén exportját. A Bizottság álláspontja szerint azonban ez az intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 35. cikkével ellentétes.
Egy harmadik, hasonló ügyben felszólítják a magyar hatóságokat, hogy az építőipart érintő nemzeti jogszabályokat hozzák összhangba az uniós joggal. A Bizottság szerint ugyanis az egyes konkrét építőipari nyersanyagok árait rögzítő magyar rendelkezések, amelyek értelmében 90 százalékos kiegészítő járadék terheli a rögzített árak és az értékesítési árak közötti különbözetet, nem felelnek meg a letelepedési szabadság elvének (EUMSZ 49. cikke).
Mindezeken túl a Bizottság sürgeti Magyarországot (más tagállamok mellett), hogy gondoskodjon a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket bűncselekménnyé nyilvánító uniós jogszabályok helyes átültetéséről.
Magyarországgal szemben jelenleg a homofóbtörvény, valamint a Klubrádió elnémítása miatt zajlik kötelezettségszegési eljárás.
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
