Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta: Magyarország 2023 májusában az igazságügyi reformokkal kapcsolatos új törvényt fogadott el, és az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy az általa kiszabott feltételek érvényesültek az új jogszabály révén.
Mint mondta, a magyarországi igazságügyi függetlenség területén több kiemelt eredményt tapasztalt a testület: ezek közé tartozik, hogy a Kúria elnöke és elnökhelyettesi kinevezése terén változott a szabályozás, és a bíróságok igazgatása terén is. "Ez az igazságügyi rendszerre vonatkozó tervezet keretében került szabályozásra, és költségvetési autonómiát is kaptak az intézmények, továbbá a Kúria új működési szabályzata átláthatóbbá tette a működését, illetve mentesítette a politikai befolyásolhatóságtól" - sorolta Reynders.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta kapcsán a magyar gyermekvédelmi, illetve menekültügyi törvényt is kifogásolta, és ezért fagyasztotta be a forrásokat egészen addig, míg ezek a jogszabályok meg nem felelnek az uniós jognak. Rámutatott, hogy a jogi határidő a közös rendelkezésekről szóló hat rendeletben 2023. december közepe volt, ezért a bizottság köteles volt határozatot hozni, mivel Magyarország megtette a kért intézkedéseket. Nem lehetett negatív döntést hozni, máskülönben az uniós bíróság előtt megtámadhatta volna a határozatot Magyarország - tette hozzá.
Az Európai Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi a további intézkedéseket Magyarország részéről, és amennyiben visszalépés történik a bírói függetlenség terén, akkor a korlátozó intézkedések is visszaállnak. "Végső célunk, hogy megtaláljuk a megoldást a jogállamisági aggodalmak rendezése révén, konkrét reformok keretében" - hangsúlyozta Reynders. Nicolas Schmit szociális ügyekért felelős biztos kijelentette: az Európai Bizottság úgy tekinti, hogy a testület által megszabott négy mérföldkő a bírói függetlenség terén teljesült. "Ez automatikusan azt jelentette, hogy a horizontális feljogosító feltétel is teljesült a bírói függetlenség terén, hiszen a források zárolását ennek alapján lehetett feloldani. Ennek eredményeként a források egy részét valóban feloldottuk, ami azt jelenti, hogy 2030-ig a bizottság megtéríthet 10,2 milliárd eurót a kohéziós és a belügyi alapból" - mondta.
Felhívta a figyelmet, hogy nem helytálló az a feltételezés, hogy az EU már 10,2 milliárd eurót folyósított is Magyarországnak. Brüsszel csupán lehetővé tette, hogy Magyarország lehívja a forrásokat olyan projektek finanszírozási visszatérítéseként, amelyeket már megvalósítottak. Mint mondta, a korábban zárolt összegekből a bizottság mindössze 445 millió eurónyi összeget folyósított ez idáig. "Ne felejtsük el, hogy az alapjogi karta alapján felmerülő egyéb hiányosságokkal még nem foglalkozott Magyarország, tehát az LMBTQ-közösségek, illetve a tudományos élet szabadsága és a menedékjogi területen tapasztalható problémákkal, így zárolva maradnak a fennmaradó összegek" - jelentette ki Nicolas Schmit.
Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a jogállamisági feltételrendszer keretében, 2022 decemberében a tagállami kormányokat tömörítő Tanács 6,3 milliárd euró felfüggesztéséről döntött, mivel Magyarország csak részleges korrekciós intézkedéseket hozott a korrupció orvoslása érdekében. "Ezen a téren Magyarország még mindig nem vezetett be olyan intézkedéseket, amelyek kijavítanák a problémákat" - vélte.
A biztos szerint az EU tagállamainak érdekük, hogy az uniós költségvetés a szerződések értelmében megfelelő védelemben részesüljön: "Ha Magyarország a változásokat megvalósítja, a rendeletnek megfelelő intézkedéseket hoz, akkor megegyezhetünk. Nem büntetni akarjuk a tagállamokat, emlékeztetek erre még egyszer, hanem az Európai Unió pénzügyi érdekeit védjük" - hangoztatta. Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a szakbizottsági meghallgatáson elmondta: "az európai baloldal és a magyar dollárbaloldal önmagából kifordulva követeli az Európai Bizottságtól, támassza alá, indokolja meg, hogy tavaly decemberben miért szabadított fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó forrásokból".
A politikus szerint "a baloldal továbbra is zsarol és fenyegetőzik", céljuk, hogy Magyarország semmilyen uniós forrást se kapjon. Szavai szerint azért támadnak, mert a magyar kormány nemet mond a migrációra, a genderőrületre, és mert Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy Ukrajna ügyében azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. "Teljes a baloldali véleményterror. Az Európai Parlament az Európai Bizottságot fenyegeti perrel, amiért az a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részét felszabadította" - mutatott rá.
Véleménye szerint a mostani szakbizottsági meghallgatás az előző heti EP-plenáris ülésen folytatott baloldali politikai zsarolás megismétlése volt. Deli Andor kiemelte: közeledik a nyár, az európai parlamenti választások. Az európai polgárok "elégedetlensége pedig azt mutatja, ez a ház a választások után egészen más hellyé válik". "Brüsszelben változásra van szükség!" - szögezte le.
(MTI)
Csak Budapesten van korrekció. 
