Olaf Scholz, miután pénteken Salzburgban megbeszélést folytatott Karl Nehammer osztrák kancellárral, kijelentette azt is, hogy erre a Németországba érkező bevándorlók növekvő száma miatt van szükség.
Bár mindkét ország a schengeni övezet tagja, Németország 2015-ben visszaállította az ellenőrzést a közös határszakaszon annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja felügyelni a délről érkező bevándorlók mozgását. Hivatalosan ezt a határellenőrzést ideiglenes jelleggel tartják fenn, de rendszeresen meghosszabbítják a hatályát, legutóbb ez májusban történt meg. Osztrák részről több alkalommal panaszolták, hogy az áruszállítók és ingázók hosszas várakozásra kényszerülnek a német határon. Ausztria ugyanakkor a saját déli és keleti határszakaszain maga is visszaállította az ellenőrzést.
Scholz jelezte, bízik abban, hogy a jelenleg tárgyalás alatt álló új uniós menekültügyi mechanizmusnak, azon belül is a bevándorlók származási országaival, valamint a tranzitországokkal kötendő megállapodásoknak köszönhetően mérséklődni fog az Európába érkező migránsok száma. Scholz és Nehammer is kiemelte, nehézséget jelent, hogy az elsősorban a Magyarországon keresztül Ausztriába és Németországba érkező menedékkérők többségét - a hatályos szabályozással szemben - nem regisztrálják az unió külső határán.
Nehammer a Magyarországgal folytatott egyeztetéssel kapcsolatban azt mondta, hogy az "nagy erőfeszítést igénylő, alapos munka". Megjegyezte azt is, hogy Magyarországnak "biztonsági partnerré" kell válnia a migráció kezelésének kérdésében. Szorgalmazta továbbá azt is, hogy az ügybe vonják be jobban a nyugat-balkáni államokat. Példának hozta fel a Szerbiával folytatott tárgyalásokat, amelynek következtében Belgrád nemrég visszavonta a vízummentességet az indiai és tunéziai állampolgárok számára. Ausztriában 2022-ben különösen magas volt az indiai és tunéziai menedékkérők száma. (MTI)
A magyar fizetőeszköz is jócskán megérezte az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedéseket. 
