A fejlődő országokban is terjed az internet, ha lassan is. Ám nagyon soká tartana még, ha a hagyományos módszerrel, kábelekkel, továbbító állomások, oszlopok építésével teremtenék meg az összeköttetés lehetőségét. A megoldás az lehet, ha műholdak ezreit, szükség esetén akár tízezreit küldik Föld-közeli pályára és segítségükkel bolygónk bármely pontjáról kapcsolódhatunk a világhálóra, amin több vállalkozás már dolgozik is, írja a BBC.
A OneWeb februárban lőtte fel első hat műholdját a tervezett összesen 1900-ból. Elon Musk, a Tesla gyártója közel 12000 műhold felbocsátását tervezi a maga hálózatához. Óriási szám, ha meggondoljuk hogy jelenleg mintegy 2000 kereskedelmi hasznosítású mesterséges bolygó kering felettünk. Nem világos még, hogy lehet-e ezeket a hálózatokat költséghatékonyan működtetni és nem fenyeget-e majd sok űrhulladék veszélye. Annyi azonban bizonyos, hogy az internet hozzáférhetősége alapvető változásokat hoz és hozhat a fejlődő országok gazdaságában.
Indiában például 8 százalékkal nőtt a mező- és a halgazdaság termelékenysége azokon a területeken, ahol a farmerek, a halászok mobil készülékeik segítségével figyelemmel tudják kísérni az időjárás alakulását, nemkülönben az árakat. Indonéziában azok a nők vezette kis- és közepes vállalkozások, amelyeknek internet-hozzáférésük van, jó harmaddal részesülnek az ország kereskedelmében. Azok viszont, ahol nincs világháló, csak 18 százalékkal.
Az internet elterjedése segítheti a munkanélküliség csökkentését, hiszen hozzá lehet férni az ajánlatokhoz, illetve home office alapon lehet munkát vállalni a legkülönbözőbb ágazatokban. Gond viszont, hogy fejlődő országokban még elterjedt az írástudatlanság: India lakosságnak negyede analfabéta, rajtuk az internet nem segít. Egyébként még 5-10 évet várni kell, amíg kiépül a most induló nagy hálózatok egyike.
A Duna Aszfalt Zrt. afrikai projektjeinek pénzügyi kockázatait teljes egészében a zrt. és a cégcsoport viseli. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
