Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?

Az egyenlőtlenség vírusa nevet viselő dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a járvány csaknem az összes országban növelheti az egyenlőtlenséget, aminek következtében a szegénységben élőknek legalább 14-szer annyi időbe fog kerülni, hogy visszajussanak a járvány előtti szintre, mint az ezer leggazdagabb ember.

Az emberiség fele, mintegy 4 milliárd ember még nem tud hozzájutni az internethez. Kábelek helyett műholdak jelenthetik a megoldást.

Ha növekedni akarnak az átalakuló gazdaságok, új modellre lesz szükség az EBRD szerint.

Folytatódik a világgazdasági erőeltolódás, 2050-re a fejlődő országok lehagyják majd a mostani világelsőket.

A 2007-es 77 százalékról 2015-re már a GDP 128 százalékára nőtt a banki hitelek aránya a fejlődő országokban. Ez különösen gazdasági hanyatlás időszakában veszélyes, ilyenkor megnőhet a bedőlő hitelek száma. Ráadásul a Brexit fokozza a bizonytalanságot és még tovább növelheti a nem teljesítő hitelek arányát.

Peking 2 milliárd dollárnyi támogatást, és az adósságok egy részének elengedését ajánlotta fel a legszegényebb országoknak.