Kiadta éves helyzetértékelését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a 120 oldalas dokumentum szerint pedig jócskán lenne mit átgondolni az európai gazdaságban. Meglátásuk szerint a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai országoknak ugyanis új növekedési modellre lenne szükségük ahhoz, hogy kitörhessenek az eddig elért közepes jövedelmi szint korlátai közül. Ezek között kulcsszerepet játszhat az infrastruktúra fejlesztése, a bank működési területét alkotó gazdaságok teljes jövőbeni tőkebevonási igényének 40 százalékát ugyanis a szükséges infrastrukturális beruházások tőkeigénye adja.

A jövő évre vonatkozó előrejelzés. Forrás: EBRD

Az EBRD becslése szerint ezeknek a gazdaságoknak a következő öt évben mintegy 1900 milliárd eurót kell az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra fordítaniuk a további növekedés elősegítése végett, és a beruházási összeg 64 százalékát a közlekedési infrastruktúra javítására kell költeni. Meglátásuk szerint a teljes beruházási igény egy-egy évre vetített kiadásai a régió együttes GDP-jének 9 százalékát teszik ki. Ez a ráfordítás egyébként Európában az egyik legalacsonyabb, Mongóliában például a ráfordítások 80 százaléka infrastrukturális jellegű.

Mi kell a fejlett gazdasághoz?

A felülvizsgált értékelési rendszerben az EBRD hat kategóriát vizsgál. Új meghatározása szerint a fenntartható piacgazdaság hat fő ismérve

• a versenyképesség,
• a jó állami és vállalati szintű kormányzási minőség,
• a zöld technológiák alkalmazása,
• az inkluzív jelleg, amely kiterjed a nemek közötti egyenjogúság biztosítására, a térségi különbségek kezelésére és a fiatalok érvényesülési lehetőségének megteremtésére,
• az ellenállóképesség, amely a pénzügyi és az energiaszektor stabilitását méri,
• valamint az integráltság szintje, amely azt vizsgálja, hogy az egyes gazdaságok mennyire nyitottak a külkereskedelemre, a beruházásokra és a pénzügyi szolgáltatásokra.

Az első féléves eredmény alapján egész jól teljesített a magyar gazdaság. Forrás: EBRD

Az egyes kritériumokra gyűjthető tíz pontból az EBRD értékelése szerint Magyarország a gazdaság integráltságára kapta a legtöbbet, 7,89 pontot, és ezzel az első helyre került a szűkebb közép-európai és a balti csoportban, valamint az EBRD összes működési országát felsoroló teljes listán egyaránt. Az állam- és vállalatirányítási kategóriába az EBRD 5,31 pontot, a többi kritériumra 6 pont feletti osztályzatokat adott Magyarországnak.