A jövő hét legfontosabb eseménye a jegybank áprilisi kamatmeghatározó ülése lesz, emellett kiskereskedelmi, munkaerőpiaci statisztika, és az államháztartás március végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató is megjelenik.
Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás március végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Az április 9-én kiadott előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszere 871,9 milliárd forint hiánnyal zárta az év első három hónapját. Márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiány a tavalyi 378,4 milliárd forinttal szemben, míg a tavalyi első negyedévben 198,2 milliárd forint volt a deficit.
Matolcsyék megint nem tesznek semmit?
Kedden tartja áprilisi kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Elemzők nem várnak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem-konvencionális eszköztárban, mint ahogy az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon a testület. A jegybanki alapkamat 0,9 százalékon áll 2016. május 25. óta.
Szintén kedden jelenik meg a kiskereskedelmi forgalom februári adatának második becslése. A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma februárban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 6,5 százalékkal haladta meg a tavaly februárit.
Arról, hogy a kiskereskedelmi forgalom első becslése hogy alakult, itt írtunk. >>>
Így dolgoznak a magyarok
Pénteken a KSH a foglalkoztatottság és munkanélküliség január-márciusi adatairól közöl statisztikát. Az előző, 2017. december-2018. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 441 ezer volt, 70 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 129 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 20 ezerrel csökkent.
A 2017. december-2018. februári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 25 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
