A nemzetgazdasági miniszter Facebook-posztjában egyebek mellett így fogalmazott:

az adókat és a szolidaritási hozzájárulást is mindenkinek be kell fizetnie.

A tárcavezető véleménye szerint ugyanis „a főváros helyi iparűzési adóbevétele ugyanis 2019 óta 164 milliárd forintról közel kétszeresére, 322 milliárd forintra emelkedett, miközben nőtt az állami működési támogatás. Szolidaritási hozzájárulással együtt is 93 milliárd forinttal több van Budapest zsebében.”

Nagy Márton kiemelte, a Fővárosi Törvényszék nem jogerős határozatával szemben fellebbezést fognak beadni, főbb indokaik a következők:

• a beszedési megbízás nem minősül közigazgatási cselekménynek, a nettó finanszírozás keretében érvényesített beszedési megbízás nem közigazgatási cselekmény, hanem pénzügyi-technikai elszámolási eszköz.
• A döntés szembemegy a Fővárosi Ítélőtábla korábbi végzéseivel, melyek egyértelműen kimondják, hogy az azonnali jogvédelem nem szolgálhat átmeneti fizetési könnyítést.
• A főváros előre tudhatta és tervezhette volna a szolidaritási hozzájárulás teljesítését, de ennek ellenére olyan költségvetést fogadott el, amely nem biztosította ennek fedezetét.
• A Törvényszék teljes egészében elrendelte a beszedett összeg visszautalását, holott az nem kizárólag a szolidaritási hozzájárulást tartalmazta.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma megadta Budapestnek az azonnali jogvédelmet, így a Magyar Államkincstárnak nemcsak a május végén leemelt pénzt kell visszafizetnie, de a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva sem indíthat beszedést a Fővárossal szemben augusztusig.