A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság - jelentette ki keddi közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a hazai gazdasági szereplők erőfeszítéseinek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban.
Ez azt is jelenti, hogy a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét - hangsúlyozta a miniszter.
A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az Eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két- és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak - sorolta Nagy Márton.
A miniszter felidézte: a háború és szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal keretében a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártyaprogramon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított.
A vállalatok versenyképességének további javításához a kormány 700 milliárd forintos kerettel elindította minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot. Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül - emlékeztetett.
"Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót. 2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egyszámjegyűre csökkentsük az inflációt"
- hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. A kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság - zárta közleményét Nagy Márton.
(MTI)
Nagyon rosszul kezdte a hetet a magyar fizetőeszköz. 
