Iránban rekordalacsony részvétel mellett tartottak parlamenti választásokat pénteken - nem hivatalos adatok szerint. Ezen még az sem segített, hogy két órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva-tartását. Ugyancsak pénteken szavaztak a 88 hittudósból álló Szakértők Tanácsának tagjaira.
Nem hivatalos adatok szerint a részvételi arány 40 százalék körüli volt, ami az 1979-es iszlám forradalom óta a legalacsonyabb. A 2020. évi választásokon 42,5 százalék, 2016-ban 62 százalék volt a részvételi arány. A szavazók alacsony részvétele különösen szembetűnő volt a nagyvárosokban - köztük a fővárosban, Teheránban -, ahol a nem hivatalos adatok szerint 20-30 százalékos volt a részvétel.
A belügyminisztérium szombatra ígért hivatalos részvételi számokat.
Az ellenzék a választások bojkottjára szólította fel az embereket, így az lényegében a keményvonalasok és az iszlám forradalmi eszméket elfogadó mérsékelt konzervatívok között zajlott. Otthonmaradásra szólított fel a 2021 óta börtönben lévő Nargesz Mohammadi aktivista is, színjátéknak minősítve a választásokat.
WATCH: In Isfahan, central #Iran, the voting station remains deserted as citizens boycott the regime's purported parliamentary election. #iranElection #Iran #boycottIranShamElections#IranElections2024 #Iranians pic.twitter.com/jktqKtFeZ3
— Forsige Breaking News (@ForsigeNews) March 1, 2024
Az IRNA állami ügynökség szerint 61,17 millió iráninak van szavazati joga, akiknek 50,5 százaléka férfi. Az állam iszlám jellegén őrködő Alkotmány Őrzői Tanácsa 5 ezer jelöltet hagyott jóvá a parlamenti választáson (ebből 290-en lesznek képviselők). Az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjét kinevező Szakértők Tanácsának 88 helyéért 144-en versengenek. Az ország legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatolláh 84 éves.
Elektronikus szavazás az 1218 választókerületből négyben volt. Az országban 59 ezer szavazóhelyiség működött.
(MTI)
De egyedül semelyik párt nem fog tudni kormányt alakítani. 
