Iránban rekordalacsony részvétel mellett tartottak parlamenti választásokat pénteken - nem hivatalos adatok szerint. Ezen még az sem segített, hogy két órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva-tartását. Ugyancsak pénteken szavaztak a 88 hittudósból álló Szakértők Tanácsának tagjaira.
Nem hivatalos adatok szerint a részvételi arány 40 százalék körüli volt, ami az 1979-es iszlám forradalom óta a legalacsonyabb. A 2020. évi választásokon 42,5 százalék, 2016-ban 62 százalék volt a részvételi arány. A szavazók alacsony részvétele különösen szembetűnő volt a nagyvárosokban - köztük a fővárosban, Teheránban -, ahol a nem hivatalos adatok szerint 20-30 százalékos volt a részvétel.
A belügyminisztérium szombatra ígért hivatalos részvételi számokat.
Az ellenzék a választások bojkottjára szólította fel az embereket, így az lényegében a keményvonalasok és az iszlám forradalmi eszméket elfogadó mérsékelt konzervatívok között zajlott. Otthonmaradásra szólított fel a 2021 óta börtönben lévő Nargesz Mohammadi aktivista is, színjátéknak minősítve a választásokat.
WATCH: In Isfahan, central #Iran, the voting station remains deserted as citizens boycott the regime's purported parliamentary election. #iranElection #Iran #boycottIranShamElections#IranElections2024 #Iranians pic.twitter.com/jktqKtFeZ3
— Forsige Breaking News (@ForsigeNews) March 1, 2024
Az IRNA állami ügynökség szerint 61,17 millió iráninak van szavazati joga, akiknek 50,5 százaléka férfi. Az állam iszlám jellegén őrködő Alkotmány Őrzői Tanácsa 5 ezer jelöltet hagyott jóvá a parlamenti választáson (ebből 290-en lesznek képviselők). Az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjét kinevező Szakértők Tanácsának 88 helyéért 144-en versengenek. Az ország legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatolláh 84 éves.
Elektronikus szavazás az 1218 választókerületből négyben volt. Az országban 59 ezer szavazóhelyiség működött.
(MTI)
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
