Kártérítésre jogosultak a németországi atomerőműveket üzemeltető vállalatok, miután a német alkotmánybíróság kedden kimondta, hogy a német kormány és parlament tulajdonosi jogokat sértett az atomerőművek bezárásának felgyorsításáról hozott döntésével. A kormány és a törvényhozás alsóháza, a Bundestag a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után döntötte el, hogy Németország szakít az atomenergia használatával. Az energiapolitikai fordulat jegyében 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárják.
Hátrább az agyarakkal
A három német szolgáltató Fukusima előtt együttesen 16 atomerőművet üzemeltetett, a svéd Wattenfall pedig további egyet. Az RWE és az E.ON német energiipari konszern, valamint a svéd Wattenfall megtámadta a kormány döntését, azzal érvelve, hogy ez az intézkedés egyet jelent a kisajátítással.
A német alkotmánybíróság kimondta: a német kormánynak jogában állt a fukusimai atomkatasztrófát indoknak tekinteni arra, hogy felgyorsítsa a nukleáris erőművek bezárását. Az erőműveket működtető vállalatoknak viszont joga van "megfelelő" nagyságú kártérítést kérni a legrégibb reaktorok működésének beszüntetését elrendelő döntésért, mert "jóhiszeműen" végrehajtott befektetései kárba vesztek.
Ez fájni fog
A bíróság nem jelölte meg a pontos összeget, de sajtóértesülések szerint 19 milliárd euróra rúg a vállalatok kompenzációs igénye. A kormánynak 2018. június 30-ig kell gondoskodnia arról, hogy új törvényben szabályozzák az atomerőművek bezárását.
A német energiaipari konszerneknek kedvező hír hallatán a frankfurti tőzsdén jelentős emelkedésnek indult az érintett cégek árfolyama: az E.ON 5,75 százalékkal, a RWE pedig 4,58 százalékkal drágult.
Két egymást követő földrengés rázta meg Krétát szombaton. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
