|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Tavaly átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolt infláció - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez az adat magasabb, mint a teljes kosárra számolt 3,4 százalékos adat.
Az idősek az év során kiegészítő ellátásokra váltak jogosulttá. Mivel tavaly januárban 2,7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, de ennél nagyobb lett az infláció, a különbözetet novemberben kapták meg a jogosultak. Ezt úgy számolták ki, hogy a nyugdíjas kosár szerinti, január és augusztus közötti időszakra vonatkozó adatot vették alapul, ami akkor 3,4 százalék volt, és ezt vetítették ki az egész évre.
Ma már tudjuk, hogy ennél valamivel magasabb, 3,5 százalékos lett az infláció az év egészében, tehát valamivel több pénz járt volna a nyugdíjasoknak. Illetve még ennél is több, figyelembe véve, hogy a gazdasági növekedés miatt adott prémiumot pedig 4,6 százalékos GDP alapján számolták ki, miközben ma már minden elemző 4,9-5 százalékos növekedést vár 2019-re. Ez alapján elmondható, hogy a nyugdíjasok mintegy 6-8 ezer forinttal kevesebb többletpénzhez jutottak az átlagnyugdíj szintjén, mint amennyi a valós GDP alapján járt volna nekik. Ehhez jön még hozzá egy minimális összeg, ami a magasabb infláció miatt ragadt az államkasszában.
Ami a részleteket illeti, elsősorban az élelmiszerek átváltozása nyomta meg a nyugdíjas inflációt, ez a termékkör ugyanis nagyobb súlyt tesz ki az idősek kosarában, mint a társadalom egészére számolt fogyasztásban. A KSH szerint tavaly átlagosan 5,4 százalékkal drágultak az élelmiszerek, aminél jobban - 8,1 százalékkal - csak a szeszes italok, dohányáruk, ára emelkedett. Az élelmiszerek árspirálja igazán tavaly indult be, az előző években visszafogottabb volt a drágulás: 2018-ban 4,2 százalék, 2017-ben 2,8 százalék. 2016-ban 0,7 százalék.
A hűtőpultban, csemegepultról árult termékek közül főleg a sertéshús, a párizsi felvágott, kolbász ára ugrott meg. Tavaly decemberben az előbbi 23,7 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbihoz képest, utóbbiak 13,2 százalékkal. A várakozások szerint idén hasonló folyamatokra lehet számítani.
Rendkívül szoros küzdelmet vetít előre a román elnökválasztás második fordulójára a legújabb, kedden közzétett felmérés a versenyben maradt két jelölt, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Nicusor Dan bukaresti független polgármester között. 
