Július másodikán fordult a Levegő Munkacsoport a levegőminőségért felelős Agrárminisztériumhoz és ugyanezen a napon adott ki közleményt az Európai Bizottság, amelyben felszólította a magyar kormányt az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről szóló irányelv (NEC irányelv) összes követelményének teljesítésére.
A NEC irányelv tételesen előírja a tagállamoknak az emberi egészséget veszélyeztető és a természetet károsító öt legfontosabb légszennyező anyag csökkentési arányát 2030-ig.
A Bizottság szerint Magyarországon nem jók sem az éves kibocsátási nyilvántartások, sem az energia- és fűtési rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos szabályok.
Szerintük az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban előirányzott intézkedések sem követik teljes mértékben az irányelv kötelező előírásait. A magyar kormány három hónapot kapott a hiányosságok pótlására. Ha nem teszi meg, folytatódik a kötelezettségszegési eljárás, ami végződhet az Európai Bíróságon is, amely akár pénzügyi szankciókat is kiszabhat.
„Már az OLP előkészítése során felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a súlyos légszennyezés egyik fő oka a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés. Azt is elmondtuk, hogy nagymértékben rontja a levegő minőségét az is, hogy évről évre több mint 100 ezer használt, elavult autót hoznak be az országba. Sürgető a lakásállomány energetikai korszerűsítésének jelentős felgyorsítása is. Ugyanakkor ezen problémák megoldására lényegében semmit nem irányoz elő az OLP”
- mondja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A NEC irányelv a kén-dioxid (SO2), a nitrogénoxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3) és a finom szálló por (PM2,5) kibocsátásának csökkentésére ír elő kötelezettségeket.
Nemrégiben lapunkban arról írtunk, hogy a Financial Times az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatait elemezve arra jutott, hogy Budapest az egyetlen város Európában, ahol már most meghaladja a nitrogén-dioxid szint a korlátozások előtti időszakét.
