Bahmutban mindkét fél óriási veszteségeket szenved el, de egyik sereg sem akarja feladni a küzdelmet, már csak szimbolikus okokból sem.
Volodimir Zelenszkij a CNN-nek adott interjújában figyelmeztetett, hogy amennyiben az oroszok elfoglalják Bahmutot, az jelzés lesz számukra, hogy más ukrán városokba is tovább mehetnek és elpusztíthatják azokat. Az ukrán elnök már csak ezért sem szeretné, ha a seregük feladná a város védelmét.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kedden azt mondta a regionális médiának, hogy kevesebb mint 4000 civil, köztük 38 gyerek maradt Bahmutban. A városnak, amely a Donbas régió heves harcainak középpontjában áll, a háború előtti lakosságát körülbelül 70 ezerre becsülték.
Jevgenyij Prigozsin, a Bahmut elleni orosz támadást vezető Wagner-zsoldoscsoport alapítója azt közölte, hogy az orosz erők immár teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják a város keleti részét. Az állításokat független módon nem ellenőrizték.
Oroszország 20-30 ezer főt veszített Bahmutnál, akiknek egy része ténylegesen meghalt, más részük komoly sérülést szenvedett el, vélik nyugati tisztviselők. Az ukrán veszteségek kapcsán csak annyit mondtak, hogy azok lényegesen kisebbek. Az amerikai Study of War intézet szerint Ukrajna nem teszi rosszul, hogy Bahmut városát védi, így ugyanis arra kényszeríti Oroszországot, hogy költséges csatát vívjon egy olyan városért, amely „műveletileg vagy stratégiailag nem alapvetően fontos”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy a következő napokban orosz kézbe kerülhet Banmut. „Azt látjuk, hogy Oroszország több katonát, több erőt vet be, és amit Oroszországban hiányzik a minőség, azt mennyiségben próbálják pótolni. Nagy veszteségeket szenvedtek el, ugyanakkor nem zárhatjuk ki, hogy a következő napokban Bakhmut végül eleshet”. A nyugati katonai szövetség vezetője kitart amellett, hogy ez nem feltétlenül jelent fordulatot, szerinte az oroszok a város megszerzésével nem nyernek sokat.
Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója szerint Oroszország valószínűleg nem fog lényegesen nagyobb területet elfoglalni idén. A szenátusi meghallgatáson azt mondta, hogy a hadsereg valószínűleg nem lesz képes folytatni jelenlegi harci szintjét, még Bahmut esetleges elfoglalása esetén sem. Jelentős kudarcok és nagy harctéri veszteségek után „Nem látjuk előre, hogy az orosz hadsereg idén eléggé felépül ahhoz, hogy jelentős területi nyereséget érjen el” – mondta a szenátusi meghallgatáson. Ennek ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnök „valószínűleg úgy számol, hogy az idő neki kedvez” – mondta Haines az AFP szerint. Putyin valószínűleg úgy véli, hogy a háború meghosszabbítása a harcok szaggatott szüneteivel „lehet a legjobb fennmaradó útja az orosz stratégiai érdekek ukrajnai megerősítéséhez, még ha ez évekbe is telhet” – mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.
Az Orbán-kormány 16 éve alatt összességében nem sikerült csökkenteni a Budapest és a vidéki régiók közötti gazdasági különbségeket. 2016 környékén valamelyest szűkült az olló, de a 2020-as évek után visszatértünk a startvonalra, vagy talán még azon is túlra. A Tisza most ismét nekikezdhet a felzárkóztatásnak.
