Továbbra is feszült a helyzet a kelet-ukrajnai fronton. A kijevi jelentések szerint a Mokszkva támogatását élvező szakadárok 122 alkalommal nyitottak tüzet a hét elején az ukrán katonák állásaira – eközben pedig Hágában nemzetközi bírósági eljárás folyik Oroszország ellen a Donyec-medencei beavatkozás miatt.
A kijevi hadműveleti parancsnokság közleménye szerint hétfőn egy katona életét vesztette, míg további négy megsebesült a harcokban. A jelentés szerint a szakadár támadások már kiterjedtek a frontvonal teljes területére – annak északi részén pedig a minszki egyezmények által tiltott 152 milliméteres kaliberű nehéztüzérségi fegyvert is bevetették a támadók.
Nemzetközi egyezményt sértettek az oroszok?
A héten tartanak meghallgatásokat az ENSZ Nemzetközi Bíróságán Hágában. Az eljárást Ukrajna kezdeményezte Oroszország ellen, mivel a vádak szerint Moszkva a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével és a Krím félsziget elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt. További vád, hogy Oroszország faji megkülönböztetést alkalmazott a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szemben tanúsított bánásmódjával, ezzel megsértve az erről szóló ENSZ-konvenciót.
Az ukrán elnök szerint Kijev azt várja az ENSZ-bíróságtól, hogy állítsa le az orosz fegyverszállítmányokat a Donyec-medencei szakadároknak, továbbá állítsa helyre a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek a működését az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten – írta Petro Porosenko Facebook bejegyzésében.
Az orosz legfelsőbb bíróság még tavaly tiltotta be a krími tatárok érdekvédelmi szervezetét, mivel elmondásuk szerint destruktív és ellenségeskedést szító tevékenységet folytattak.
Moszkva tagad
Bár Kijev már számtalan bizonyítékot tárt a nemzetközi közvélemény elé az orosz fegyverek jelenlétéről, Moszkva tagadja, hogy harci eszközökkel támogatná a kelet-ukrajnai térség szakadárjait. A bizonyítékok között van például az a Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvető, amelyet Oroszország egyetlen országnak sem adott el, mégis bekerült a minszki egyezménybe a frontvonal körzetéből kivonandó fegyverek felsorolásában. Ezenkívül Kijev azt állítja, hogy 2014 nyarán a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének katasztrófáját szintén Oroszországtól kapott Buk légvédelmi rakéta okozta az érintett területek felett.
|
Apa, kezdődik - így nyúlnak bele az oroszok a következő választásba Emmanuel Macron elnökjelölt szerint az orosz kormány beleavatkozik a franciaországi választásba, ellenfele, Marine Le Pen oldalán. A külügy és a titkosszolgálat is egyetért vele. Le Pen még kaphat orosz pénzeket. Nemrég egy magyar állami kutatóintézet azt állapította meg, hogy Oroszország manipulálja a Magyarországgal kapcsolatos híreket is. További részletek >>> |
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
