A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett a Parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője pozitívnak nevezte, hogy a kormány azoknak a munkavállalóknak, illetve vállalkozásoknak a helyzetét javítaná, amelyek munkaerő-piaci helyzete nem túl kedvező. Véleménye szerint ebből a szempontból viszonylag jól célzott intézkedéscsomagról van szó. Hozzátette: vannak benne ugyanakkor érdekes pontok, könnyítenék például a számviteli szabályokat, és a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésekor nem kellene beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget. "Kérdés, ha ezt valóban bevezetik, mennyire lesz megalapozott a vállalkozások kimutatott tőkehelyzete; nem biztos, hogy ez egy jó intézkedés" - mondta.
Az Erste elemzője emellett a program finanszírozási oldalának gyengeségét emelte ki, azt "nem túl biztatónak" nevezve. Az állam a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár megadóztatásával tulajdonképpen saját magát adóztatná meg - mutatott rá a tranzakciós illeték kiterjesztésével kapcsolatos kockázatokra. Az elemző szerint kérdéses, hogy ez mennyire tud tartósan bevételt generálni a program mögé. Valószínűnek tartja, hogy még ha lesz is némi gazdaságélénkítési hatása a csomagnak, az nem lesz elegendő arra, hogy idővel önjáróvá tegye a programot. Árokszállási Zoltán felvetette továbbá: kérdéses, mennyire prudens, hogy a tartalékok egy részét szeretné erre a kormány felhasználni. Úgy vélekedett, a kamatkiadás a jelzett 150 milliárd forintnál kisebb mértékben fog csökkenni, ha sikerül megállapodni az IMF-fel.
Németh Dávid, az ING elemzője úgy vélekedett: a munkahelyteremtés, ezen belül is az alacsony jövedelműek munkahelyének megóvása a fő motívum a bejelentett intézkedésekben. A szakember szerint az mindenképpen megóvhat számos munkahelyet, hogy a munkaadók járulékterheit csökkenteni kívánja a kormányzat. Hozzátette: az adózási szabályokat ugyanakkor nem harmonizálták, és ez esetleg negatívan hathat majd az elképzelések megvalósítására ezen a területen. Az ING elemzője szintén kérdésesnek tartotta, hogy a költségvetési fedezet, amely a munkahelyvédelmi csomagot szolgálná, valóban befolyik-e majd jövőre a büdzsébe. Ezt az elemét az elképzeléseknek igen kockázatosnak nevezte Németh Dávid. Korábban a jegybank is élesen bírálta az új kormányzati terveket.
Szlovákia beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozataláról szóló uniós döntés miatt. 
