Már több mint 890 ezer ember foglalkoztatását segíti a tavaly januárban indult munkahelyvédelmi akció, amely 205 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit - közölte Kurucz Éva kormányszóvivő a kormány honlapján szombaton közzétett nyilatkozatában.

Inkább adókedvezményeket kellene adni az alacsony bérek után is - mondja a Budapest Intézet vezető kutatója. Scharle Ágota bírálta a munkahelyvédelmi akciótervet is: szerinte olyanok is kapnak támogatást, akik erre nem szorulnak rá, magyarán ez nem más, mint ablakon kidobott pénz. A megígért 1 millió munkahely helyett pedig egyelőre mindenki érje be - jó esetben - 40-60 ezerrel.

Tavaly ősszel ritkábban éltek az adókedvezmény lehetőségével, mint korábban. Az akcióterv ettől még pörög.

Sok munkahelyet tudtak megóvni az NGM számai szerint úgy, hogy adókedvezményt nyújtottak, 105 milliárdról mondott így le az állam. Nem csoda, hogy az adókedvezmények ilyen hatékonyak olyan adókörnyezetben, ahol abból amit a munkaadó egy dolgozó után fizet, a munkavállaló csupán a felét viheti haza.

 

A közmunkások, a vendégmunkások és a versenyszféra húzta fel a foglalkoztatottságot.

Az év elején életbe lépett munkahelyvédelmi akcióterv eredményei a várakozásoknak megfelelően alakultak - közölte a nemzetgazdasági miniszter.

A magyar kormány kiemelt feladata, hogy piacképes szakmához, illetve a tanulmányok befejezése után munkatapasztalathoz és munkahelyhez segítse a fiatalokat - jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, a rakamazi Hegyalja Fesztiválon.

A Brüsszelnek megküldött számokból az derül ki, hogy ha lassan is, de érződik a tavalyi kiigazítócsomag hatása. De nem emiatt lesz majd több pénzünk vásárolni. És mi lesz majd a nyugdíjakkal?

Havi 135 ezer forint összegű munkabérig 2013-ban is érvényesíthető a bérkompenzációs adókedvezmény. Az sem baj, ha a cég tavaly nem adott bérkompenzációt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjúban elmondta, hogy úgy látja Magyarország iránt a bizalom felépült, a világpiacon az egyik legkapósabb a forint állampapír.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) első alkalommal jelentkezett „Gazdasági Helyzetkép” című kiadványával, melyben a munkaadói oldal szempontjából létfontosságú gazdasági kérdéseket értékeli. A kiadvány többek között az általános makrogazdasági helyzettel, a munka világát érintő kérdésekkel és a hazai üzleti környezet legnagyobb kihívásaival foglalkozik.

A képzett szakembereknek van jövőjük Magyarországon - mondta Czomba Sándor egy szabolcsi rendezvényen. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár beszélt a felnőttképzés új rendszeréről is. A jelenlegi rendszerrel sok képző intézmény jár rosszul.

A munkahelyvédelmi akcióterv 2013 legfontosabb intézkedése a kormányzat részéről annak érdekében, hogy Magyarországon megmaradjon a foglalkoztatás szintje - mondta Rogán Antal.

Kérdésünkre a nemzetgazdasági tárcánál elárulták: a jövő évi költségvetés számol azzal a 116 milliárd forinttal, mely a jegybankra kiterjesztett tranzakciós illetékből folyhat be. Ez a tétel fontos eleme a 300 milliárd forintos forrásigényű munkahelyvédelmi tervnek is. Egy hónap múlva eljárás indulhat ellenünk, ha nem lép a kormány.

A kormánynak 300 milliárd forintra van szüksége a jövő évre tervezett Munkahelyvédelmi Akcióterv végrehajtásához. A szükséges pénzt három forrásból akarta előteremteni, ebből kettő: a MNB és az Államkincstár megadóztatása valószínűleg nem valósítható meg, a hatékonyabb adóbeszedésből várható összeg pedig bizonytalan.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ma közli az államháztartás augusztusi részletes pénzforgalmi mérlegét.

Varga Mihály egy rádióinterjúban elismerte, hogy nyáron a legnagyobb vitát a munkahelyvédelmi akcióterv váltotta ki az IMF szakértőknél, de kormány nem hátrál.

Módosítóindítványokkal tovább szélesítették a kormány Munkahelyvédelmi Akciótervét, az azonban továbbra is kérdéses, hogy lesz-e forrás a szociális adócsökkentést tartalmazó csomagra. A kormány a kiszolgáltatottabb csoportokat támogatná, a csomag a versenyszférának szól. Beleköthet-e ebbe az IMF?

A Fidesz képviselőcsoportja ragaszkodik a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtásához még akkor is, ha esetleg változtatni kell a program forrásán - közölte Rogán Antal. A frakcióvezető szerint Magyarországnak van mozgástere a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokon.

Alaposan felborzolta a kedélyeket az a reggeli sajtóértesülés, ami tudni véli, hogy mit kér a magyar kormánytól az IMF a mentőcsomagért cserébe. A Privátbankár által megkérdezett elemzők többnyire egyetértettek abban, hogy az IMF nem szokott előállni ilyen aprólékos listával. De ha mégis ezt kérné, akkor érdemes végigmenni a pontokon.

Egyre jobban nyúlik a Költségvetési Tanács és a nemzetgazdasági tárca vitája, többek között a növekedési kilátásokról. Hiába készült már el júniusban a büdzsé, több gyenge pontja is van a tervezetnek.

A jegybanki tranzakciós adóval kapcsolatos számokat elfogadja a Költségvetési Tanács, de vannak olyan intézkedések, amelyek bevételeivel kapcsolatban további számításokat kérnek az adóhivataltól - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Megkezdődött a miniszterelnök munkahelyvédelmi akcióról szóló tájékoztató levelének kiküldése, melyet szeptember elejéig minden nagykorú állampolgár megkap.

Mellár Tamás, közgazdász a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban kifejtette: senki sem fog több embert alkalmazni, ha nem tud több terméket eladni. A nagy mértékű eladósodottság miatt pedig nem jöhet szóba pluszfogyasztás.

Orbán Viktor a tranzakciós illetékkel kapcsolatban elmondta, hogy ha a jelenlegi formájában nem lehet bevezetni, akkor másképp oldják meg, de a célokból nem engednek. Hozzátette, hogy a kormány minden újszerű lépését ellenállás fogadta a nemzetközi szervezetek részéről, ugyanakkor ezeket a vitákat általában megnyeri a kormány.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv teljes hatása 300 milliárd forint körül lehet, ugyanakkor érdemben nem járul majd hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, mivel a cégek költségei emelkedni fognak a fogyasztói kereslet pedig tovább fog mérséklődni.

Orbán Viktor, az MKIK elnökségével való tárgyaláson elmondta, hogy új gazdasági modellt épít a kormány, melynek része a munkát és családokat támogató adórendszer. Hozzátette, hogy az új modell egyik célja, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar kézben legyen. Orbán Viktor a munkavédelmi akciótervvel kapcsolatban óriási nyomásra számít.

Az eredeti kormányjavaslatban szereplőnél 44 milliárd forinttal kevesebb folyhat be jövőre a pénzügyi tranzakciós illetékből, a munkáltatói tehercsökkentés miatt pedig 130 milliárd forinttal kisebb lesz az állam bevétele a szociális hozzájárulási adóból. A kieső bevételeket a kedvező makrogazdasági hatások, a jövedéki adóból származó többletbevételek kompenzálhatják majd.

Benyújtotta a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Ennek az adófajtának a mértéke főállásúaknak havi 50 ezer forint, nem főállásúaknak 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetni, de ez nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség alól.

A Kopint-Tárki elemzése szerint el kell halasztani a szuperbruttó jövőre tervezett kivezetését ahhoz, hogy a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi tervének részben legyen fedezete. A szuperbruttó kivezetésének elhalasztása a költségvetés számára 107 milliárdos bevételt jelentene.

A miniszterelnök által bejelentett intézkedéscsomag a kedvezőtlen helyzetben lévő munkavállalók, vállalkozások helyzetét kívánja javítani, ami pozitív cél, finanszírozási oldala azonban bizonytalan – nagyjából így foglalható össze ahogy Orbán Viktor bejelentésére reagáltak az MTI által kérdezett elemzők. A miniszterelnök korábban 10 pontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett.