Varga Mihály délelőtt bemutatta az új konvergenciajelentést, amiből az derült ki, hogy a gazdaság lassan elkezdhet bővülni, miközben az államháztartás egyensúlya megmarad - ez utóbbi, amit Brüsszelben nagyító alá vesznek. De vajon a riportban felvázolt prognózisok milyen jövőképet vetítenek elénk? A tavalyi évet hatalmas megszorítócsomaggal zártuk, az októberben bejelentett két intézkedéscsomag "annyira jól sikerült", hogy nemcsak hogy teljesítettük a deficitcélt, hanem minden elemzői várakozásnál jobban teljesítettünk. Volt-e értelme az áldozatnak? Nézzük meg a friss számokat.
|
| Az állam jó számokat produkál (hiány, adósság) - de mi lesz az átlagemberek számaival? Varga Mihály egy korábbi sajtótájékoztatón. |
Lesz-e a pénzünk vásárolni, beruházni?
A NGM aktualizált konvergenciariportja idén a fogyasztás enyhe emelkedésével számol, 0,1%-kal - ennek oka főleg a reálbérek emelkedése lesz. A reálbérek és a nyugdíjak emelkedésében pedig jelentős szerepe van az inflációt leszorító rezsicsökkentésnek. A minisztérium szerint az alsóbb jövedelemkategóriában az egykulcsos adórendszer hatása is érződik most már, így lesz fogyasztásra fordítható jövedelem.
A szaktárca szerint tavaly a magas infláció, a háztartások adósságtörlesztése és a szigorú hitelfeltételek miatt nem növekedett a belső fogyasztás. Az infláció azonban jelenleg 3% alatt van, egész évre a tárca 3,5%-ot vár, miközben a bankok szerint a hitelezési szigor valamelyest enyhülhet az idei első félévben. A lakáscélú hiteleknél ugyanakkor ez nem valószínű. A háztartások közben továbbra is inkább adósságot törlesztenek a hitelfelvétel helyett, de sokak jövedelmi helyzetét teszi kiszámíthatóbbá az árfolyamgát rendszere - ami szintén fogyasztást generálhat. A háztartások beruházás ugyanakkor továbbra is régiós szinten is nagyon alacsony Magyarországon, ezen pedig az Otthonteremtő Program is csak alig tud valamit javítani - derül ki az NGM által ma publikált konvergenciajelentésből.
|
| Forrás: NGM |
Honnan lesz majd több pénzünk, ha lesz?
Most tudjuk csak meg igazán, milyen is az egykulcsos adórendszer, az NGM szerint már önmagában ez emeli 2013-ban a nettó bértömeget, és érezteti hatását még a kifutó bérkompenzációs rendszer is. A minimálbérek 5,4%-kal 98 000 forintra, míg a garantált bérminimum 5,6%-kal 114 000 forintra emelkedett 2013. január 1-jével. Ezek a folyamatok önmagukban felfelé mozdítanák el a keresetek növekedési ütemét, ugyanakkor a vállalatok feltehetően alkalmazkodnak majd az alacsonyabb inflációs környezethez, és bár rövidtávon bérmerevség jellemző, de 2013 második negyedévétől már várhatóan az alacsonyabb inflációhoz igazítják bérezési döntéseiket.
|
| Forrás: NGM |
A közszféra kereseteit tekintve a közfoglalkoztatottak bére 5,2%-kal emelkedett 2013. január 1-jével. Az egészségügyben dolgozók bérrendezése folytatódik 2013-ban, 2014. januártól pedig életbe lép a tanári életpályamodell, amellyel az oktatás ágazatában is megkezdődik a bérek rendezése. A közszféra többi ágazatában a bruttó bérek nominális szinten tartása érvényesül.
Kevesebbet von el az állam
A riport szerint 2010-ben az átlagkereset feletti jövedelemkategóriában az állami elvonás adó- és járulékok útján elérhette a 67%-os kategóriát, míg ma ez a szint minden kategóriában 50% alatt van, vagyis csökkent az adóék. Az átalakított adórendszer már figyelembe veszi az eltartottak számát is, egyúttal segítséget nyújt a leghátrányosabb helyzetű munkavállalók elhelyezkedéséhez - olvasható a riportban.
|
| Forrás: NGM |
Lesz-e munka?
2012-ben a mikro- és kisvállalkozások valamint a 300 fő feletti nagy cégek tudták emelni munkavállalóik számát, a foglalkoztatási bővülése mellett nőtt az aktivitási ráta, ami miatt a munkanélküliségi ráta szinten maradt. A jelentésben új elem, hogy a közmunkaprogramokra, mint "ideiglenes gazdaságpolitikai megoldásokra" hivatkozik, tavaly amúgy 91 ezer ember sikerült bevonni a programba.
Az NGM szerint a Munkahelyvédelmi akcióterv, a kis cégek számára előnyös adóváltozások és a nagy gépjárműipari beruházások miatt idén a versenyszférában több munkahely jöhet létre, míg a közszférában csak a közfoglalkoztatottak számának növekedése miatt lesz nagyobb a létszám.
És a nyugdíjak?
A Brüsszelnek megküldött jelentésből az tűnik ki, hogy idén már érezni fogjuk a jobb időket, de a gazdaság csak 2014-ben pöröghet fel igazán. 2014-től nemcsak az államháztartás egyensúlya marad meg, alacsony hiány és csökkenő államadósság mellett óvatos növekedési pályára állhat a gazdaság. 2016-ban is "csak" 2,5%-os növekedést vár az NGM, ami meglehetősen óvatos, az optimistább londoni jóslatok például már most 3% feletti bővülést várnak. Mindeközben a foglalkoztatottság ugyan nem nő számottevően, de folyamatosan, a reálbérek viszont a tartósan alacsony infláció miatt megszaladhatnak.
A nyugdíjrendszer kapcsán a riport megjegyzi, hogy az új indexálási szabályok szerint csak az infláció mértékével nő az ellátmány, vagyis a következő években 3% körüli emelkedés lehetséges. A jelentés szerint a magyar nyugdíjrendszer stabil, az ellátás reálértékét pedig képes tartani az állam.
Van még tartalék a magyar részvényekben
