A Parlamentben ma szavaznak a Munkahelyvédelmi Akciótervről, melynek költségvetési hátterét nem látja biztosítottnak az IMF. Emiatt a kormány módosíthatja a már júliusban elfogadott költségvetés keretszámait.
Úgy tűnik, kiesik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kincstári kör megadóztatásából remélt 100 milliárd forint a Munkahelyvédelmi Akció terv mögül - erről korábban maga Matolcsy György beszélt korábban bizottsági meghallgatásán. A remélt 116 milliárdos bevétel kiesése a nemzetgazdasági miniszter szerint nem gond, és így legalább nem indul ez ügyben újabb kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.
Az akcióterv finanszírozásának harmadik pillére az adóbeszedés hatékonyságának növelése lenne.
Korábban számokkal sem nagyon dobálóztak
Az adóbeszedés hatékonyságától várt összeg, a már szeptember közepén a Költségvetési Tanács kérésre kiadott minisztériumi elemzés alapján is kétségesnek tűnt. A szaktárca ennek kapcsán akkor sem dobálózott számokkal, tavaly ezen a címen 40 milliárddal sikerül javítani a bevételi oldalt, a jövőre tervezett 160 milliárdot az elemzők azonban - akárcsak a Költségvetési Tanács - meglehetősen szkeptikusan fogadták.
Az NGM itt a már meghozott intézkedéseket (NAV jogosítványainak kiterjesztése, a cégek készpénzforgalmának korlátozása, fordított áfa a mezőgazdaságban) sorol valamint feltételezi, hogy a kisebb cégeket érintő adószabályok egyszerűsítésével is javul az adómorál. Ezen felül megjegyzik, hogy folyamatosan vizsgálják majd az újabb hatékonyságnövelő eszközök bevezetését.
A minisztérium legfrissebb számításai is azt mutatják, az adóbeszedés hatékonyságjavításából származó pénz bizonytalan - derült ki az Origo birtokába jutott, friss NGM-es elemzésből.
Kevesebb pénz a NAV-nak, több munka a revizoroknak
A most napvilágra került dokumentumban ugyan valamivel több a konkrétum és a szám, a bizonytalanság azonban nem feltétlenül. Az adóhatóság egységeinek hatékonyságát felmérve átcsoportosítással az informatikai eszközök még hatványozottabb kihasználásával 17 milliárdot spórolna meg az NGM. Az általános célok és lehetőségek felsorolásán túl nem megy az NGM.
A portál emlékeztet rá, ez azt jelentené, hogy a NAV jövő évi költségvetését 15%-kal visszavágják, így azonban nehezen elképzelhető, hogyan szednek majd be többet az adóhátralékból, ami szintén a kormány tervei között szerepel.
Számok vannak - de honnan?
A tervekben az van, hogy 10 százalékkal kell csökkenteni a működő adóalanyok által felhalmozott adósságállományt. Jó kérdés, hogy miért pont ennyivel. A magánszemélyek és a cégek által felhalmozott adótartozás 540 milliárd forintra rúg, de ennek csak töredéke része az, amit az állam inkasszóval, lefoglalással vagy végrehajtással be tud szedni és így mérsékelheti veszteségeit (ez nagyjából 140 milliárdnyi tartozásra érvényes, melyek 2 hónapon belül halmozódtak fel).
Az NGM egy sor olyan megoldást is említ a hatékonyság növelésére, amivel már idén is előszeretettel éltek a revizorok (pl.: adóregisztrációs eljárás, vagy a fokozott adóhatósági felügyelet, kiterjesztették a fordított áfát a mezőgazdasági termékek egy körére, kitolták az áfakiutalási határidőt egy hónappal, felpörgették a próbavásárlásokat, stb). Nehezen érthető, hogy miért lenne ebből jövőre többletbevétel. A NAV szerint mindezek a kisebb intézkedések 25 milliárd forintot hozhatnak, az áfaösszesítő jelentés pedig újabb 25 milliárdot.
Megijedünk és fizetünk is
Az NGM szerint az adóhatóság fent említett eszközei és módszerei hozzájárulnak majd a gazdaság fehérítéséhez, vagyis kevesebben kísérlik majd meg az adócsalást - ha úgy tetszik, azért, mert megijednek.
Az Origó úgy tudja, ezeket a dokumentumokat múlt hét szerdán a kormány elküldte az IMF-nek és az Európai bizottságnak is.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
