Kőkemény feltételek: az államigazgatás leépítése, ingatlanadó, a szociális juttatások megkurtítása, az önkormányzati kiadások lefaragása, a bankadó eltörlése, valamint a bankszféra feltőkésítése. A Magyar Nemzet értesülése szerint egyebek mellett ezek lennének a feltételei az IMF-hitelnek. A napilap úgy tudja, hogy egy tegnapi vidéki frakcióülésen ismertették ezeket a pontokat a kormánypárti képviselőkkel.
Sokkal valószínűbb ugyanakkor, hogy ezek nem a Nemzetközi Valutaalap követelményei, az ugyanis ilyen részletes listával nem szokott előállni. Sokkal valószínűbb, hogy az IMF mindössze szeretné, hogy a magyar kormány biztosítsa középtávon a költségvetés fenntarthatóságát, a kormányközeli lapon keresztül pedig a közvéleményt szondázzák. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, és Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője egyetértettek abban, hogy a lista túl részletes, a felsorolás pedig túlzásnak tűnik. Az elemzők szerint sokkal valószínűbb, hogy az IMF mindössze egy belátható költségvetést szeretne látni, amihez a sajtóban megjelent lista egy lehetséges út.
Suppan Gergely felhívta a figyelmet, hogy az IMF-nek néha vannak konkrét követelései, mint Romániában és Ukrajnában, ahol viszont olyan alapvető dolgot kértek, mint a gázárak piacosítása. Nyeste Orsolya szerint a munkahelyvédelmi akcióterv miatt a költségvetésből kieső 250 - 300 forint pótlását kell megtalálni, erről szól az anyag. Közben az origo.hu úgy értesült a sárvári frakcióülésen résztvevőktől, hogy a korábbi információkkal ellentétben a sajtóban korábban megjelent információkkal ellentétben nem az IMF kérte, hanem Orbán Viktor azt egyfajta "horror-forgatókönyvként" vázolta fel. A pontok nagy részéről nincs vita, hiszen évek óta hangoztatott követelmények, ugyanakkor van olyan rész amiről érdemes beszélni, illetve egy olyan pont van a sajtóértesülésben, ami értelmezhetetlen.
Nyugdíjcsökkentés - nyugdíjkorhatár emelése
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint ez a pont azért nem annyira fontos, mert a magánnyudíjpénztári rendszer átalakítása óta a nyugdíjkassza nagyjából egyensúlyban van. Az elemző szerint amennyiben ez a pont tárgyalási feltétel lenne, akkor a kormány "előnyben van", hiszen azt mondhatja, hogy jó a mérleg. Suppan Gergely emlékeztetett, hogy a korhatár emelése folyamatos, évek óta tervezett módon folyik, legfeljebb azt tudja elképzelni, hogy a következő szakaszokat átugorva például 67 évre teszik egységesítve a korhatárt.
A családi pótlék csökkentése
A Takarékbank elemzője szerint ennek a pontnak akkor lenne értelme, ha differenciálttá tennék a rendszert, úgy, hogy a magas jövedelműektől elvesznek és a rászorulókat kompenzálják. A terület ugyanakkor nagyon érzékeny, nem az a klasszikus választási program. Viszont valószínűleg hozzá kell majd nyúlni a mostani szabályozáshoz.
SZJA emelése
Suppan Gergely emlékeztetett, hogy a magyarországi személyi jövedelemadó már így is nagyon magas, ha tovább emelnék az kontraproduktív lenne. A Takarékbank senior elemzője szerint abban az esetben lehetne növelni az szja-t, ha az járulékcsökkentéssel párosulna.
Privatizáció
A Privátbankár által megkérdezett elemzőknek nem igazán volt ötletük arra, hogy milyen állami tulajdont lehetne még úgy értékesíteni, hogy abból komoly bevétele lenne az országnak. Ahogy Suppan Gergely némi éllel megjegyezte: "legfeljebb a Molt lehetne eladni mégegyszer".
Vitathatatlan pontok
Abban az összes általunk megkérdezett elemző egyetértett, hogy az állami kiadásokat csökkenteni kell, a sajtóinformáció szerint pedig több ilyen pont is szerepel a listán. Ilyen az utazási kedvezmények megnyirbálása, a az önkormányzati és a központi költségvetés csökkentése. Az elemzők emlékeztettek rá, hogy ez minden bizonnyal elengedhetetlen a fenntartható költségvetés kialakításához, mindössze az a baj, hogy a rendszerváltás óta nem nyúlt hozzá érdemben a rendszerhez egyik kormány sem.
Ingatlanadó
Az ingatlanadóval kapcsolatban mind a két elemző felhívta a figyelmet, hogy ez a teher már évek óta létezik, legfeljebb nem ezen a néven, viszont több indokkal. Jelenleg az önkormányzatokat illeti az innen származó pénz, úgyhogy Suppan Gergely szerint elképzelhető, hogy e kérdés mentén konfliktusba keveredik a kormány a helyi önkormányzatokkal, ugyanis ez esetben pótolni kéne a helyhatóság kieső bevételeit. Nyeste Orsolya emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány idején már volt egy erre irányuló próbálkozás, de azt az Alkotmánybíróság elmeszelte.
Suppan Gergely szerint ez az adónem kinyitna számtalan kiskaput, az ingatlanárakat tömegesen értékelnék le. Az elemző becslése szerint ráadásul legalább 3 - 4 évet venne igénybe az egységes felmérés, pontosabban magának az egységesítésnek a kialakítása, és legalább 30 - 40 milliárd forintba kerülne. (4 millió ingatlant feltételezve országszerte.)
A bankadó, és a jegybanki tranzakciós adó eltörlése
Ezekről teljesen világos, hogy a nemzetközi szervezetek elítélik, a pénzügyi világ ellene van és valószínűleg az IMF is beleakad. Ráadásul éppen a tranzakciós adóval kapcsolatban érkezett tegnap az a friss értesülés, amely szerint az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárás indíthat Magyarország ellen a tervezett sarc miatt.
A teljesen homályos pont: pénzjuttatás a bankszférának
Ezzel a ponttal egyáltalán nem tudott mit kezdeni az általunk kérdezett két elemző. A bankszférának való pénzjuttatás a jelenlegi magyar viszonyok szerint teljesen értelmezhetetlen. Arra ugyanakkor mind a ketten emlékeztettek, hogy a Magyarországon aktív - túlnyomórészt külföldi tulajdonú - bankokat az anyacégek már feltőkésítették, a mérlegeik pedig többnyire rendben vannak.
Az értesülésről egyébként mind a két elemző úgy vélte, hogy "meglepő", vagy "eltúlzott". A forgatókönyv valószínűleg az lehetett, hogy az IMF mindössze fenntartható számokat akar látni, ehhez pedig bevétel kell, ezen kívül úgy tűnik, hogy a kormány nem mond le a munkahelyvédelmi akciótervről, ez pedig Nyeste Orsolya szerint legalább 250 - 300 milliárd forint kiesés a költségvetésből. Amennyiben erről lemondana a kabinet, ez a pénz megmaradna.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
