Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, akkor a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizetne a kereskedelmi bankoknak, azaz csak 4,5 százalékos kamatot fizetne a betétek után - magyarázta Simor András. Kifejtette, ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntartani az MNB az új adó mellett, akkor értelemszerűen 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot.
Értelmezhetetlen, veszélyes, jogellenes
A javaslat értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet az MNB kénytelen elszenvedni 2013-ban, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie az MNB-nek - mondta Simor.
Veszélyesnek minősítette az elnök a javaslatot, mert azt a látszatot kelti, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kívánna élni. Az MNB által 2013-ban a költségvetésnek befizetendő közel 100 milliárd forintot a költségvetésnek 2014-ben vissza kell utalnia az MNB-nek. Ráadásul a túlzott deficiteljárás keretében az unió nemcsak az államháztartás hiányát vizsgálja, hanem a strukturális hiányt, illetve annak javulását is, tehát a probléma továbbra sincs megoldva - mondta Simor András.
Magyarázata szerint azért jogellenes a javaslat, mert a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása sérti a jegybanki függetlenséget.
Az MNB közölni fogja véleményét az Országgyűléssel, akár kérik a véleményét akár nem, s aztán majd az Országgyűlés eldönti, hogy méltányolja a véleményt, vagy nem - közölte Simor András.
Így jön ki a 2,5 százalék
A költségvetési bizottság csütörtökön benyújtott módosító javaslata egyebek mellett a tranzakciós illeték személyi hatályát - meghatározott kivételektől eltekintve - kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is.
A javaslat szerint amennyiben az illeték alanya a Magyar Nemzeti Bank vagy a kincstár, az illeték mértéke - illetékfizetési korlát nélkül - az illetékalap egy ezreléke. Speciális szabály biztosítja, hogy az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az illeték mértéke 0,01 százalék - áll a javaslat indoklásában.
Az Alapblogon Citadella így vezette le, miért lenne gyakorlatilag 2,5 százalékos kamatvágással egyenértékű, ha a jegybank továbbterhelné az illetéket: "Ha minden egynapos betétre be kell fizetni 1 tízezreléket, akkor 252 kereskedési nappal számolva ez éves 2,5%, míg a kéthetes facilitás esetén 1 ezrelékszer 26, azaz 2,6%. Azaz az MNB-ben elhelyezett pénzek után az MNB-nek 2,5-2,6% éves "jutalékot" kellene befizetnie az állam javára." Ha a jegybank továbbhárítaná a sarcot a betételhelyezőkre, "az azt jelentené, hogy a hazai kamatszint effektív mértéke 2,5 százalékponttal azonnal esik. Azaz mostantól nem 7% a jegybanki alapkamat, hanem nagyon durván és leegyszerûsítve fogalmazva 4,4-4,5%."
Fejben már el is költötték a pénzt - pedig nem biztos, hogy létezik
A Bankszövetség a bejelentés után közölte: a kormánnyal folytatott egyeztetéseken nem merült fel az MNB bevonásának ötlete. Simor András korábban levelet küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a tranzakciós illeték módosító javaslatáról egyeztetni kell az MNB-vel és az EKB-val, ami eddig nem történt meg.
Pedig a kormány fejben már költi is azt a pénzt, ami a tranzakciós illeték kiterjesztéséből befolyhat - Orbán Viktor épp ma jelentette be a 10 pontos munkavédelmi akciótervet. Elemzők szerint a program lyukat üthet a költségvetésen, mivel valójában nem jelent külső forrásbevonást, hiszen a jegybank eredményét, ha csúszással is, de a büdzsének kell állnia. Ugyanígy a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kivetett adó is inkább az egyik zsebből helyezheti át a pénzt a másik zsebbe.
És az elemzők még ennél is jobb teljesítményt vártak. 
