Nem pusztán a tisztább lelkiismeret miatt, de konkrétan anyagilag is többszörösen megtérül, ha egy étterem ahelyett, hogy kidobná az ételmaradékokat, arra fordít némi pénzt, hogy csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét, mutatta ki egy friss nemzetközi tanulmány, melyet a Guardian ismertet.
A vizsgálatot a Champions 12.3 nevű, a globális hulladékcsökkentésre felesküdött csoport végezte el, mely politikai, üzleti és mezőgazdasági vezetőkből, valamint civilszervezetek döntéshozóiból áll. A szervezet 12 országban 114 étterem hulladékkezelési gyakorlatát követte három éven keresztül, tapasztalataikat pedig a World Resources Institute (WRI) nevű amerikai kutatóintézet friss tanulmányában ismertették.
A szervezet azt találta, hogy az élelmiszerhulladék-csökkentés átlagos haszon-költség aránya 7:1 volt a vizsgált hároméves periódusban, ami azt jelenti, hogy minden hulladékcsökkentésre kiadott fonton végül 7 fontot kerestek az éttermek. A hulladékcsökkentő programok első évében a vendéglátó egységek 76 százalékának térültek meg a befektetései, mire pedig a programok második éve is lejárt, ez az arány 89 százalékosra javult fel. Ezen felül a vizsgált éttermek minden eladott termékük előállítási költségének minden egyes dollárján átlagosan több mint két centet meg is spóroltak.
Az ENSZ egyik fenntartható fejlődési célja, hogy 2030-ig a felére csökkentse az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint hogy csökkentse az élelmiszerveszteséget a termelési és ellátási láncok mentén, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket. A célkitűzés nem a véletlen műve: a szervezet becslése szerint a globális élelmiszer-hulladék mértéke évi 940 milliárd dolláros veszteséget okoz a világgazdaságban, és az előállított élelmiszerek harmada végzi a kukában, miközben 9-ből egy ember alultáplált. Ráadásul a szemétben landoló étel a felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás 8 százalékáért.
Kidobjuk mi is
Magyarországon is probléma az élelmiszer-pazarlás. Az LG Magyarország tavaly októberi jelentése szerint itthon fejenként éves szinten 68 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik, ami az élelmiszervásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki. Összességében mintegy 1,8 millió tonna hulladék ételt termelünk egy év alatt, ennek körülbelül a harmadát a háztartások hozzák össze.
Több program is foglalkozik ugyanakkor az élelmiszerhulladék-csökkentéssel, köztük a 2016-ban elindult a Maradék nélkül program, melyhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság is csatlakozott. A Tesco saját programot visz, ők tavaly tavaszi jelentésük szerint egy év alatt 35 százalékkal csökkentették az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és több mint 7000 tonna élelmiszeradományt juttattak el a rászorulókhoz Magyarországon.
Gyengült kissé szerdán a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
