A pénzminiszter ugyanakkor elismerte, hogy a tavaly októberi EU-csúcson elhatározott, második görög mentőprogramhoz "új ellenőrzési mechanizmust" társítottak, de az szerinte megfelel az EU szükségleteinek. "Ez a mechanizmus teljesen kielégíti Görögország és partnerei közös érdekét, amely a program időszerű és sikeres megvalósításához fűződik" - mondta Venizelosz.
A szigorúbb, kiterjedtebb, részletesebb ellenőrzés "annak magától értetődő elismerésén alapul, hogy Görögországé nem csupán a felelősség, de a kezdeményezés is a (mentő)program véghez vitelében" - mondta a miniszter. "A görög nép tudja, mekkora segítséget kap, és erre áldozataival válaszol, meghozva és végrehajtva a nehéz, de szükséges döntéseket".
Előzőleg a brit Financial Times azt írta, hogy a német kormány szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós mentőprogram fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti "költségvetési biztosnak". Ez az új euróövezeti biztos vétójogot kapna a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal. A német elképzelés nemcsak Görögországra vonatkozik, hanem minden, illetve bármelyik euróövezeti országra, amely külső támogatásban részesül, de képtelen teljesíteni vállalt kötelezettségeit - tette hozzá a Reuters.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
