A német lap magas beosztású uniós diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy az athéni kormány várhatóan nem éri el a válságkezelő program két kiemelt célját: nem tudja 2014 után, vagyis a jelenlegi hitelcsomag folyósításának tervezett lezárása után külső támogatás nélkül finanszírozni a költségvetési kiadásokat, és nem tudja 2020-tól kizárólag a piacról finanszírozni az államadósságot.
Görögország támogatását legkevesebb két évvel meg kell hosszabbítani - írta a lap brüsszeli forrásokra hivatkozva. Hozzátette: az európai jegybankok és az uniós diplomaták egyaránt úgy vélik, hogy az euróövezeti kormányoknak nagyjából további 30 milliárd eurót kell összeadni a feltárt problémák orvoslására.
Mikor látnak pénzt a görögök?
A lap szerint így teljesen bizonytalan, hogy Athén mikor kaphatja meg a 130 milliárd eurós második hitelprogramból származó újabb részletet. A hitelezői trojka - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - képviselői szeptember elején kezdték meg a hitelprogram végrehajtásának ellenőrzését. Pénteken közölték, hogy egy hétre felfüggesztik a munkát. Az ellenőrzésről készülő jelentéstől függ, hogy Athén megkaphatja-e a hitel következő részletét.
A Der Spiegel című német hetilap vasárnap azt írta, hogy a trojka az eredetileg tervezettnél csaknem kétszer nagyobb, 20 milliárd eurós rést talált az idei költségvetésben. A jelentést az eredeti menetrend szerint szeptemberben kellett volna elkészíteni. A Reuters hírügynökség szerint a dokumentumot várhatóan csak novemberben, az amerikai elnökválasztás után teszik közzé, hogy az esetleges piaci megrázkódtatások ne befolyásolják a választást.
Ki nyomja le az újabb megszorításokat a görögök torkán?
Mindeközben szerdán ismét megbénulhat az élet Görögországban, miután huszonnégy órás általános sztrájkot hirdettek a szakszervezetek. Az idén ez már a harmadik általános sztrájk lesz a kormány megszorító intézkedései miatt, és az első nagy megmozdulás azóta, hogy júniusban megkezdte a kormányzást Antonisz Szamarasz miniszterelnök hárompárti koalíciója.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2116,71 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 149 155,36 ponton zárt hétfőn.
