Kaunasban hétfőn délelőtt leszállt a német katonák első részlege. Egy A400M típusú repülőgép fedélzetén 70 katona jött, további közel 300 fog még érkezni rövidesen - jelentette a Reuters. Az új alakulatban vannak tüzérségi és egészségügyi egységek is. Ezzel jelentősen kibővül a Litvániában állomásozó NATO-katonák köre. Jelenleg közel ötezer főt számláló harci alakulat tartózkodik a Baltikumban és Lengyelországban, köztük amerikai, brit, német, kanadai, belga és cseh katonák.
Közben a ma Kijevben, holnap Moszkvban tárgyaló Olaf Scholtz német kancellár elindulása előtt azt mondta: a moszkvai vezetésnek sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget. A Twitteren azt írta: egyetért Németország szövetségeseivel abban, hogy "újabb katonai agresszió nagyon súlyos következményekkel járna Oroszország számára".
"Az európai békét fenyegető nagyon-nagyon komoly veszélyt tapasztalunk", ezért "sürgősen várjuk Moszkvától a feszültség csökkentésének jeleit. Kijevben fontos számomra, hogy kifejezzem Ukrajna iránt tanúsított szolidaritásunkat és folyamatos támogatásunkat" - írta a szociáldemokrata politikus, aki vasárnap óta tesz közzé bejegyzéseket a Twitteren, és az első német kancellár, aki használja ezt a közösségi oldalt."
A szövetségi kormány adatai szerint Németország 1,8 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, amióta Oroszország 2014-ben bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet - írta az MTI.
Az ARD országos köztelevízió szerint Olaf Scholz Kijevben várhatóan a gazdasági-pénzügyi támogatás folytatására tesz ígéretet, és ismét elhárítja azt az kérést, hogy Németország szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ugyanakkor biztosítja partnereit arról, hogy továbbra is vizsgálják, miként segíthetik Ukrajna védelmi képességének erősítését más katonai felszerelésekkel, például éjjellátó készülékekkel.
A berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik a kijevi vezetés elvárásairól a Bild című lap online televíziójának vasárnap este azt mondta, hogy Olaf Scholz kijevi és moszkvai látogatása lehet az "utolsó esély" a béke megőrzésére, az Ukrajna elleni orosz támadás elkerülésére. Kiemelte, hogy a legmagasabb szintre kell emelni a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta, úgynevezett normandiai országcsoport szakértői szinten sikertelen tárgyalásait, és a csúcstalálkozót Berlinben kell megrendezni. Arról is szólt, hogy hazájának 12 ezer páncéltörő rakétára, valamint ezer légvédelmi rakétára van szüksége Németországtól ahhoz, hogy megvédhesse magát az orosz támadással szemben.
A georgiai parlament által elfogadott "külföldi ügynökökről" szóló törvénytervezetet követően kirobbant válságot a világ vezetői sem hagyták szó nélkül. 
