A 2017-ben hivatalba lépett államfő 73,3 százalékos támogatottsággal kezdi meg második ciklusát. Megválasztása után elmondott beszédében az MTI szerint kiemelte, hogy "egy katonai konfliktus, egy kelet-európai háború veszélyének kellős közepén vagyunk", és "Oroszország viseli a felelősséget ezért". Hozzátette: azt kéri Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy "vegye le a kötelet Ukrajna nyakáról".
A jelképes szerepet betöltő, reprezentatív feladatokat ellátó szövetségi elnököt az alaptörvény értelmében nem közvetlenül a választópolgárok választják meg, hanem a szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung), amelynek kizárólag ez a feladata. A testület felét a szövetségi parlament (Bundestag) mindenkori képviselői teszik ki. Ugyanennyi küldöttet delegál a 16 tartomány a helyi parlamenti erőviszonyok arányában. Mivel a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választással felállt Bundestag minden korábbinál nagyobb - 736 képviselőből áll -, a szövetségi közgyűlés is rekordnagyságú, 1472 tagja van.
Érvényesen 1425-en szavaztak. Frank-Walter Steinmeiert 1045-en támogatták, a hivatalban lévő államfő így már az első fordulóban megszerezte a folytatáshoz szükséges abszolút többséget. A második helyen a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakcióját alkotó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) jelöltje, Max Otte végzett 140 szavazattal. Max Otte a CDU tagja. Párttagságát felfüggesztették, amiért elvállalta a az AfD államfőjelölti felkérését. A szövetségi kormányt alkotó koalíció legnagyobb tagjától, a Német Szociáldemokrata Párttól (SPD) balra álló Baloldal (Die Linke) jelöltje, Gerhard Trabert 96 szavazatot szerzett. Az utolsó helyen a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű Bundestagon kívüli párt jelöltje, Stefanie Gebauer végzett 58 szavazattal.
Frank-Walter Steinmeier a második világháború utáni Németország 12. szövetségi elnöke. Államfői megbizatása előtt az SPD politikusaként tevékenykedett. Jogász végzettségű, 1991 óta hivatásos politikus. Angela Merkel első, nagykoalíciós kormányában (2005-2009) külügyminiszter volt, 2007-ben az alkancellári tisztséget is megkapta, és 2009-ben pártja kancellárjelöltjeként indult a Bundestag-választáson. Angela Merkel harmadik - ismét nagykoalíciós, vagyis CDU/CSU-SPD összetételű - kormányában (2013-2017) államfővé választásáig ismét a külügyminisztériumot vezette.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
