A hétvégén felröppent a hír, hogy az OTP esetleg bankot venne Kazahsztánban. Ezt az ország magyarországi nagykövete, Abzal Szaparbekulij mondta még a múlt héten az asztanai elnöki palotában a kazah hírügynökség szerint, a magyar elnöki vizit kapcsán. Az OTP nem erősítette meg a hírt, de azért elmondta, hogy az akvizíciós törekvései Kelet-Közép-Európában, valamint más, nagy növekedési potenciállal rendelkező országokban vannak.
Kazahsztán a második pontot teljesíti, hiszen a gazdasága a 2020-as visszaesést követően 3-5 százalékkal növekedett az elmúlt években, s a Bloomberg konszenzusa szerint idén 5,4 az azutáni néhány évben pedig 4 százalék fölötti növekedést fog majd tudni felmutatni. Ugyanakkor az infláció magas. Idén 11,3 lehet, azután 10,5, majd 2027-ben 7 százalékra csökkenhet. S az is igaz, hogy miközben a világ a negatív inflációval küzdött, Kazahsztánban az árak 6-7 százalékkal emelkedtek az elmúlt évtized végén. Különben annak ellenére, hogy nagy területű ország, s Közép-Ázsia legnagyobb gazdasága, a GDP-je kicsivel, cirka 20 százalékkal nagyobb, mint a magyar, 288 milliárd dollár volt tavaly, miközben mintegy kétszer annyian, 20 millióan lakják az országot, mint hazánkat. Szóval egy ilyen lépés beleillene az OTP által elmondottakba.
Fotó: Klasszis Média
Ugyanakkor van egy kis probléma az országgal. Nevezetesen az, hogy a Freedom House szerint az országban a választások sem nem szabadok, sem nem korrektek. Hasonló civil diktatúra van, mint Oroszországban (Wikipédia). Ezt pedig azért probléma, mert nem biztos, hogy az OTP befektetői szeretnének egy ilyen közvetett tulajdont szerezni. S ez még talán akkor is igaz, ha az elmúlt években valamiféle demoralizációs folyamatok elindultak az elnöki köztársaságban, ahol Nurszultán Nazarbajev gyakorlatilag 40 évig „uralkodott” 2019-es lemondásáig, s most is az ő pártja van a hatalmon (70 százalék).
Ha az „állami” bejelentést nézzük, akkor a legvalószínűbbnek tűnő célpont a negyedik legnagyobb, 6,2 milliárd eurós mérlegfőösszeggel rendelkező, Otbasy bank lehet, amely építési hitelekre specializálódott. Ez a bank a National Managing Holding (Baiterek), állami holding tulajdonában van, s az idei első féléves eredmények alapján (65,7 milliárd tenge) 18-19 százalék körüli megtérülést tud felmutatni az 1,1 milliárd eurós alaptőkéjén. Mindeközben az Erste metodológia szerint számított tőkeköltség 23,5 százalék, mivel az ország az S&P-nál – hasonlóan Magyarországhoz – BBB- hitelminősítésen áll, miközben a 10 éves hozamszint 16,8 százalék. S persze 1-es bétát feltételezve. Szóval ez alapján – hüvelykujj-szabály szerint – a vételárnak valahol 800-900 millió euró körül kellene lennie (BV*ROE/COE). Ezt az OTP könnyedén ki tudná fizetni, hiszen 3 milliárd euróig könnyedén elér a takarója.
Nyilván ez lenne a fair érték. Miközben a kockázatok a szokásosnál magasabbak, s a vételárat valószínűleg nem is hoznák nyilvánosságra. Szóval vegyesek lennének az érzelmeink az OTP mélyebb közép-ázsiai elköteleződése esetén.
(via Erste Befektetési Zrt.)
Az EU GCC külügyminiszteri ülésén vett részt, de kétoldalú találkozókon is. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
