A hazai napenergia-termelés óriási növekedésen ment keresztül az utóbbi egy évtizedben. Ennek köszönhetően a napsütéses órákban a hazai fogyasztásnál is több energiát tudunk előállítani, ami viszont már fejfájást okoz. A többlet ugyanis a villamosenergia-hálózat számára terhelést jelent, ráadásul a fel nem használt energia értékesítése is problémás, mert ilyenkor a tőzsdei árak sokszor negatívba fordulnak. Így tehát a megtermelt energia tárolása több szempontból is jó, mondta el a Trend FM Reggeli monitor című műsorában kollégánk, Király Béla.
Ez segít ugyanis csökkenteni az importot azokban az időszakokban, amikor az árak megugranak, nem kell fosszilis energiát égetni a kiegyenlítő energiát biztosító gázerőművekben, és a hálózat is kisebb terhelést kap.
Ráadásul az elmúlt időszakban a napelemes berendezések és az energiatároló egységek (akkumulátorok) is jóval olcsóbbak lettek, így az önrész sem lesz olyan megterhelő a pályázók számára.
Ezzel tehát – hosszútávon – nyer a költségvetés, hiszen a rezsitámogatásra fordított összeg csökkenhet, jól járnak a szolgáltatók, hiszen a rendszereik kisebb terhelést kapnak, és a nyertes pályázók is. Király Béla szerint így azok a korábbi lakossági beruházások, amelyek kiestek a szaldó elszámolásból, bizonyos szempontból kompenzációt kapnak.
Hasonló a helyzet az új belépőkkel, akikre már nem érvényes a szaldó elszámolás, hiszen számukra a beruházás megtérülését biztosíthatja a az akkumulátor támogatása. Ilyen típusú lakossági pályázatról már jó ideje szó volt, a kiírás időzítése révén tehát a szakmai célokon túl feltehetőleg politikai előnyöket is remélnek a döntéshozók.
A beszélgetést itt lehet meghallgatni – a riporter M. Szűcs Péter:
