„A találkozónknak egy központi témája volt: a kontinensünk biztonságának megőrzése”, jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke a szerdai informális, előkészítő jellegű EU-csúcs után. Ezen belül két fő téma volt napirenden: Európa közös védelme és Ukrajna támogatása.
Bár szerinte „egy lépéssel” tovább mentek a biztonság felé vezető úton, és „széles körű támogatásról” beszélt, a kiszivárgott hírek szerint mind az ő, mind az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a javaslatai erős ellenállásba ütköztek – legalábbis ezt állítja diplomáciai forrásokra hivatkozva az uniós ügyekben általában jól értesült brüsszeli hírportál, a Politico.
Nem lesz drónfal, vagy nem olyan lesz
Von der Leyen – aki egyre inkább az EU arca lesz – azt indítványozta, hogy hozzanak létre egy úgynevezett drónfalat az uniós légtér védelmére. Ennek segítségével detektálnák, majd likvidálnák az EU keleti határát megsértő drónokat.
Fotó: Európai Tanács
Ennek előzménye többek között, hogy szeptember 9-én mintegy 20 orosz drón repült be Lengyelországba. Bár nem hordoztak robbanóanyagot, megrongáltak egy lakóházat, a polgári repülőtereket pedig ideiglenesen le kellett zárni. A légvédelemnek mindössze négyet sikerült lelőni közülük (a többi lezuhant), a többségüket a NATO-erők részeként riadóztatott holland légierő vadászgépei ártalmatlanították.
Szeptember 8-án a román légteret is megsértette egy orosz drón, ugyanezen a napon pedig Lettország északi részén lezuhant egy Fehéroroszországból érkező drón. A hónap utolsó hetében dán repülőterek felett tűntek fel ilyen „repülő tárgyak” – a hatóságok szerint koordinált támadásról volt szó. Szeptember 23-án pedig Norvégiában, az oslói repülőtér közelében észleltek drónokat, ami miatt három órára le kellett zárni a légikikötőt.
A Euronews összesítése szerint minimum 10 európai ország tapasztalt „titokzatos drónbehatolásokat” az elmúlt hónapokban – a fent nevezettek mellett Németország, Franciaország, Litvánia és Észtország is.
De visszatérve a koppenhágai csúcsra, a drónfal-tervet jelenlegi formájában elutasították a legnagyobb uniós országok. „Óvatos vagyok” , mondta például Emmanuel Macron francia elnök hozzátéve, hogy „kicsit szofisztikáltabb dolgokra” van szükség.
Friedrich Merz német kancellár szintén ellenkezését fejezte ki a tervvel szemben a csúcson. Valószínű tehát, hogy a drónfal-koncepció át fog alakulni, és egy más nevet fog kapni.
Marad a vétójog
De nem járt nagyobb sikerrel António Costa sem. Az Európai Tanács elnöke a csúcson minél nagyobb támogatást szeretett volna szerezni annak a tervnek, amely az uniós döntéshozatali szabályok megváltoztatásával megkönnyítené Ukrajna vagy éppen Moldova EU-csatlakozási folyamatát. A cél, hogy azt ne akaszthassa meg egyetlen tagország – Ukrajna esetében Magyarország – vétója.
De – legalábbis egyelőre – ez a koncepció sem jutott messzire.
Három, a történésekre rálátó diplomata szerint Orbán Viktor miniszterelnök “lelőtte az ötletet” az ülésen, és nem túl valószínű, hogy a közeljövőben megváltoztatják az uniós döntéshozatali szabályokat.
Arról döntés született, hogy tovább kell dolgozni azon, hogyan tudják felhasználni az Európában befagyasztott orosz vagyonelemeket Ukrajna finanszírozására. A csúcs résztvevői egyúttal megerősítették elkötelezettségüket az orosz drónbehatolásokkal szembeni fellépés iránt is – de konkrét megoldásról egyik esetben sem egyeztek meg.
Nem Brüsszelé a végső szó
Bár von der Leyen összességében számos javaslatot tett az uniós védelmi képességek növelésére, az – emeli ki a Politico – továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. A legnagyobb országok pedig nem akarnak ebből a jogukból Brüsszel javára engedni.
Más tisztviselők ugyanakkor árnyalják a képet: szerintük nem arról van szó, hogy az uniós vezetők rosszul előkészített ötletekkel álltak volna elő.
A módszer ugyanis az, hogy előbb bedobnak és lebegtetnek bizonyos ötleteket, amelyek később változnak, fejlődnek, alakulnak, majd elnyerik végső alakjukat. A mostani ülés pedig amúgy is „csak” előkészítő jellegű volt, mondják.
A végső szót a nagy tagállamok vezetői, nem pedig Brüsszel mondja ki – hogy a fenti kérdésekben mi lesz az, az legkorábban az október 23-24-i, immár hivatalos EU-csúcson derülhet ki.
Egyelőre nincs gyanúsított. 
