Bár Európát drónok, vadászgépek és hibridtámadások fenyegetik, a kihívások (az európai védelmi képességek példátlan szintű növelése, valamint Ukrajna további támogatása) kezelésére összehívott informális EU-csúcs Koppenhágában szerdán nem hozott érdemi eredményt.
A Politico értesülései szerint a védelemről a tervezett két óra helyett dupla annyi időt beszéltek az uniós állam- és kormányfők, mindenki hozzá akart szólni a vitához, áttörés ennek ellenére nem történt.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A javaslatok között szerepel többek között egy úgynevezett drónfal létrehozása: ez egy olyan hálózat felállítását jelenti, amely észleli és likvidálja az uniós légtérbe behatoló ellenséges drónokat. Ez lenne az európai válasz arra, hogy a közelmúltban orosz drónok Lengyelországba és Romániába is berepültek.
Egy másik javaslat pedig arról szól, hogy az uniós szabályok megváltoztatásával könnyítsék meg Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, és azt ne akaszthassa meg egyetlen tagország – jelen esetben Magyarország – ellenkezése.
A brüsszeli lap forrásai szerint azonban alig történt előrelépés ezekben a témákban, és egyelőre kérdéses, hogy tudják-e bármelyik tervet véglegesíteni az október végi, immár formális EU-csúcsig.
A magyar vétó megkerüléséről szóló tervet éppen csak megemlítették, ami nem akadályozta meg Orbán Viktor miniszterelnököt abban, hogy – mint egy forrás mondta – kikeljen ellene.
Egy másik forrás ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy komplex, a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekről van szó, és nem is várták, hogy most döntések szülessenek.
A miniszterelnök Facebook oldalán többek között azt írta, hogy a „helyzet súlyos”, „virtigli háborúpárti javaslatok vannak az asztalon”, és jelezte ellenállását ezekkel szemben.
Az informális EU-csúcs után ma az Európai Politikai Közösség tanácskozik a dán fővárosban az Európa biztonságát érintő témákban – ezen az EU-t képviselő António Costa és 27 uniós tagország mellett további 22 európai ország (többek között Ukrajna) vesz részt.
