A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje, Olaf Scholz szerepelt a legjobban a német kancellárjelöltek első televíziós vitáján a vasárnap este sugárzott műsor után közölt első felmérés szerint.
A Forsa közvélemény-kutató társaság felmérésben megkérdezett 2500 néző 36 százaléka az SPD jelöltjét nevezte meg arra a kérdésre, hogy ki nyerte a vitát.
A második Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje 30 százalékkal. A harmadik - egyben utolsó - Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje 25 százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy ki volt a leginkább rokonszenves, 38 százalék Olaf Scholz-ot, 37 százalék Annalena Baerbockot, 22 százalék Armin Laschetet nevezte meg.
A jelöltek terveit, ígéreteit tekintve a felmérés adataiban mutatkozó jelentős különbségekhez képest kisebbek voltak az eltérések. A három legnagyobb német politikai erő kormányfőjelöltje a legtöbb kérdésben hasonló elképzeléseket ismertetett. Számos kérdésben egyáltalán nem volt különbség, így például Annalena Baerbock éppen az SPD programjában szereplő 12 eurót jelölte meg a - jelenleg 9,60 eurós - óránkénti bruttó minimálbér kívánatos összegének.
A vitán az afganisztáni helyzet, a koronavírus-járvány, a klímaváltozás és a gazdaság volt a legfőbb téma. Az Európai Unióról szinte egy mondat sem hangzott el.
Az afganisztáni tálib fordulattal kapcsolatban mindhárom jelölt állást foglalt Németország biztonságpolitikai szerepének erősítése mellett. A koronavírus-járvány elleni védekezés ügyében ugyancsak mindhárman kiemelték, hogy az alapvető fertőzéshigiéniai óvintézkedéseket - közösségi maszkviselés, távolságtartás - egyelőre nem szabad kivezetni, újabb országos járványügyi zárlatot pedig nem kell bevezetni.
Az éghajlatvédelmet is egyformán a legfontosabb ügyek közé sorolták, de ezen a területen mutatkoztak felfogásbeli különbségek. Abban egyetértettek, hogy mielőbb ki kell alakítani a klímavédelmi szempontból semleges működésmódot a többi között az iparban, az energiaszektorban és a közlekedésben, de míg az SPD és a CDU/CSU jelöltje a támogatásra és az ösztönzésre helyezte a hangsúlyt, a Zöldek jelöltje nélkülözhetetlennek nevezte a tiltás eszközét, például a hagyományos meghajtású autók gyártásának leállítását 2030-tól.
Alapvetően eltérő nézeteket ezen kívül az adórendszerrel kapcsolatban fejtettek ki. Armin Laschet hangsúlyozta, hogy a lakosság és a vállalatok terheinek csökkentésére összpontosító CDU/CSU-s politikával szemben a szociáldemokraták és a Zöldek a járvány okozta válságból kilábaló gazdaságnak káros, "egyértelműen ostoba" módon adóemeléseket hajtanának végre.
Armin Laschet külön az SPD-s jelöltet is élesen bírálta, amiért nem hajlandó egyértelműen kizárni azt a lehetőséget, hogy a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után együtt kormányozzon az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldallal (Die Linke).
A szeptember 26-i Bundestag-választásig még két kancellárjelölti televíziós vitát tartanak Németországban. A legutóbbi felmérések alapján az SPD 24 százalékon, a CDU/CSU 21 százalékon áll, a Zöldek a szavazatok 17 százalékára számíthatnak.
A liberális Szabad Demokrata Párt (SPD) a szavaztok 13 százalékát gyűjtheti össze. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 11 százalékon, az SPD-től balra álló Die Linke 6 százalékon áll.
Az utóbbi évtizedek két partnerből álló koalíciói után várhatóan három partnerre lesz szükség parlamenti többséggel rendelkező kormány alakításához. Az AfD-vel egy párt sem hajlandó együttműködni.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
