Pistorius a szingapúri Shangri-La Párbeszéd nevű ázsiai és csendes-óceáni biztonságpolitikai fórumon elmondta, hogy az országoknak ki kell állniuk a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nagy tengeri átjárók védelme mellett.
"Ennek érdekében a német szövetségi kormány 2021-ben egy fregattot küldött az indo-csendes-óceáni térségbe, és 2024-ben ismét tengeri eszközöket - ezúttal egy fregattot és egy ellátóhajót - fog a térségbe telepíteni" - mondta.
Hozzátette, hogy a telepítések nem irányulnak egyetlen nemzet ellen sem. "Éppen ellenkezőleg: A szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmét szolgálják, amelyet mindannyian aláírtunk, és amelyből mindannyiunknak hasznot kell húznunk - legyen szó a Földközi-tengerről, a Bengáli-öbölről vagy a Dél-kínai-tengerről" - hangoztatta.
2021-ben csaknem 20 év óta először hajózott be német hadihajó a Dél-kínai-tengerre, amivel Berlin csatlakozott más nyugati országokhoz, amelyek a kínai területi ambíciók miatti növekvő aggodalom közepette bővítették katonai jelenlétüket a térségben.
Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magáénak vallja annak ellenére, hogy egy nemzetközi bíróság döntése szerint Pekingnek nincs jogalapja ezekre az igényekre, és katonai előőrsöket épített a mesterséges szigeteken a vizeken, ahol gázmezők és gazdag halászterület található. Európa külkereskedelmének mintegy 40 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül bonyolódik.
(MTI)
A Mol viszont erősödött hétfőn délutánig. 
