A Gyorsítósáv pályázat első fordulóját tavaly szeptemberben írta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kiemelkedő növekedésre és jelentős hozzáadott értékek felmutatására képes hazai cégek számára. Az akkori hárommilliárdos keretből húsz spin-off vállalkozás hajthat végre piacorientált egészségipari fejlesztéseket egyebek mellett az intelligens sejtdiagnosztika és a bőrrák innovatív kezelése területén. Támogatást nyert egy mesterséges intelligenciára épülő, a gyógyszerkutatást támogató kvantumkémiai szimulációs szoftver kifejlesztése is.
Az új pályázati felhívás az NKFI Hivatal honlapján érhető el. Változatlanul a jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező, piacképes prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése a cél. A pályázati részvétel további feltétele legalább egy kutató foglalkoztatása. Egy projekthez 50-200 millió forint támogatás ítélhető meg. A kiírás így 40-160 innovatív kezdeményezés valóra váltását, és ugyanennyi magasan képzett szakember elhelyezkedését teheti lehetővé. A pályázati lehetőség iránt érdeklődők elsőként szakmai vélemény iránti kérelmeket nyújthatnak be online felületen keresztül.
„A kormány 2030-ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné előre hazánkat. Magyarországon tavaly minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottunk kutatás-fejlesztésre. Az állami költségvetési ráfordítások összegét 2010 óta lényegében megdupláztuk. A legtöbb új munkahely a vírusválságban is a tartós versenyképességet megalapozó ágazatokban, az IT szektorban és a tudományos, szakmai tevékenységekben jött létre. Míg 2010-ben csak 31 ezer kutató dolgozott Magyarországon, addig tavaly már több mint 62 ezer” – emelte ki Schanda Tamás.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
