A halálozások száma 2,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly, a születéseké pedig 1,9 százalékkal. 77 059-en haltak meg, 51 356 gyermek jött világra hét hónap alatt - a természetes fogyás 25 703 fő volt, ez 4,2 százalékkal kevesebb, mint egy éve. A javulás főként annak köszönhető, hogy míg tavaly az év első hónapjaiban szokatlanul magas volt a halálozások száma (a KSH korábbi értékelése szerint a durva influenzajárvány következtében), idén viszont nem volt ilyen kiugró érték januárban.
A júliusi hónap egyébként rontott az összképen: míg a születések száma (8264) gyakorlatilag nem változott a tavaly júliusi adathoz képest, az elhunytak száma 3,6 százalékkal nőtt a hónapban.
Messze van a fennmaradáshoz szükséges termékenység
A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,46 volt az év eddig eltelt időszakában. Ez a szám azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet - másképp mondva ez tulajdonképpen a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Az előző év azonos időszakához képest ez az adat nem változott. Az "egyszerű reprodukcióhoz", tehát a fennmaradáshoz szükséges arányszám 2,1 gyermek lenne - a fejlett országokban legalábbis ezt az értéket tekintik annak.
|
| A teljes termékenységi arány alakulása, narancssárgával a fennmaradáshoz szükséges 2,1-es arányszám. 1901-ben 5,32 volt a mutató értéke, 1910-ben 4,86, 1921-ben 3,80, 1930-31-ben 2,84, 1940-41-ben 2,84. Forrás: KSH / Privátbankár.hu |
Egyelőre tehát semmi jele annak, hogy megállna a népességszám 1980-as évek óta tartó hanyatlása:
Kevesebben állnak az anyakönyvvezető elé
Idén hét hónap alatt 28 294 pár kötött házasságot - ez 0,7 százalékkal, 209-cel kevesebb, mint tavaly január és július között. A házasságkötési szezon egyébként elég felemásra sikerült: míg idén júniusban sokkal (7,8 százalékkal) többen házasodtak össze, mint egy éve, júliusban 10 százalékos csökkenést mértek. A KSH szerint ez leginkább annak következménye, hogy idén júliusban eggyel kevesebb hétvége volt, mint tavaly.
Már megint megbukott a Soros-terv - nem pótolják menekültek a fogyatkozó magyarságot
A KSH egyébként frissítette a Magyarországra érkezett menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülők számát tartalmazó adattáblát is. Ebből kiderül: a második negyedévben mindössze 159 menedékkérő érkezett az országba; közülük 30-an menekült státuszt kaptak, 47-en oltalmazott státuszba kerültek, 5 ember pedig csak befogadott státuszt kapott (a kategóriák magyarázata alább).
Idén összesen 453 menedékkérőnk volt, 53 ember menekült, 257 ember oltalmazott státuszt kapott, 17 ember pedig befogadott lett - így újra elmondhatjuk, hogy a kormány által oly sokszor leleplezett Soros-terv végérvényesen megbukott, megint nem sikerült elárasztani az országot migránsokkal. Ennek ellenére azért a legújabb kormányzati "tájékoztató" kampány nem áll le, ahogy a kormány is tovább vívja harcát Brüsszellel a témában.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal összefoglalója szerint a menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket. A menekültek és az oltalmazottak sem rendelkeznek választójoggal, de a menekültek az önkormányzati választáson és helyi népszavazásokon részt vehetnek. A befogadottak pedig csak ideiglenesen maradhatnak Magyarországon.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
