A külügyminisztérium kedden tájékoztatta a kongresszust egy 80 millió dolláros (mintegy 28 milliárd forintos) csomagról, amely szerény a Tajvannak a közelmúltban történt fegyvereladásokhoz képest, de Tajpej számára ez lenne az első a tengerentúli katonai támogatási program keretében. Bár Washington 1979 óta elismeri Kínát Tajvan rovására, az amerikai kongresszus párhuzamosan kötelezettséget vállalt arra, hogy fegyvereket szállít az autonóm, demokratikus szigetnek, azzal a kimondott céllal, hogy Pekinget visszatartsa az expanziós törekvésektől.
Az egymást követő amerikai kormányok ezt inkább eladásokon, mint közvetlen támogatáson keresztül tették Tajvannak. Az amerikai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ez a program keretében nyújtott első támogatás nem jelenti Tajvan szuverenitásának elismerését.
"A tajvani kapcsolatokról szóló törvénnyel és az egy Kína-politikánkkal összhangban, amely nem változott, az Egyesült Államok Tajvan rendelkezésére bocsátja a szükséges (fegyver) eszközöket és védelmi szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy elegendő önvédelmi képességet tartson fenn" - mondta a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. "Az Egyesült Államoknak tartósan érdeke (a) béke és stabilitás fenntartása a Tajvani-szorosban, ami alapvető fontosságú a regionális és globális biztonság és jólét szempontjából" - tette hozzá.
Peking a 23 millió lakosú Tajvant saját tartományának tekinti, amelyet a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta még nem sikerült újraegyesítenie a terület többi részével. Kína azt állítja, hogy a Tajvannal történő békés újraegyesítést részesíti előnyben, ugyanakkor nem zárja ki az erő alkalmazását ennek érdekében. (MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
