Nehéz éven vagyunk túl. 2023-ban az infláció több mint negyedszázada nem látott magasságokba került, miközben a gazdaság recesszióba zuhant. Utóbbi a költségvetés helyzetét is nehezítette, annak GDP-arányos hiányára vonatkozó előrejelzését a kormány többször módosította, ám a végeredmény, az 5,9 százalék még ezeken is túltett.
Ennek ellenére a kabinet nem a büdzsé lyukainak betöméséhez gyűjtött forrást, hanem ahhoz, hogy meg- (illetve vissza-) vásárolja a Budapest Airportot üzemeltető társaságot.
Hogy ez mennyire jó ötlet, arról is kérdezzük László Csabát Klasszis Klubunk következő online adásában, mint aki egykoron, 2002 májusa és 2004 februárja között pénzügyminiszterként napi szinten volt kénytelen foglalkozni az ország költségvetésével. Akkoriban még nem nyár elején készült el a jövő évi büdzsé, hogy aztán azt az új esztendő kezdetéig számos alkalommal változtassák – erről a metódusról is érdekes lehet a szakember véleménye.
Akinek közgazdászként, adószakértőként, a Budapesti Corvinus Egyetem tanáraként természetesen más témákra is rálátása van. Így arra, hogy az infláció versus gazdasági növekedés témakörben mire kell(ene) figyelnie a fogyasztói árak kordában tartása érdekében cselekedő Magyar Nemzeti Banknak? Például hogyan tud úgy megfelelnie a kormány, s azon belül is annak gazdaságpolitikai éceszgéberének kikiáltott Nagy Márton felől érkező nyomásnak, miszerint a GDP-nek az idén illene ledolgoznia a tavaly összeszedett hátrányát, s 4 százalékkal bővülnie? Reális ez?
Netán azért mondja ezt a január 1-jén gazdaságfejlesztésiből nemzetgazdaságivá átvedlett miniszter, mert kormányzati berkekben úgy vélik, azt követően, hogy az Európai Unió megszavazott Magyarországnak egy részösszeget, most már minden rendben lesz? Tényleg így van?
Állandóan visszatérő téma az euróbevezetés kérdése, az EU 27 tagállamából már csak hétben nem ez a törvényes fizetőeszköz. Köztük nálunk. Az Orbán-kormány álláspontja évek óta egyértelmű: hallani sem akar a forint „nyugdíjaztatásáról”. Vajon változtat-e ezen a hozzáálláson, hogy a bolgárok és a románok után immár a csehek is kilátásba helyezték az euróbevezetést? Milyen hátrányai, de akár előnyei lennének, ha esetleg a lengyelek is leváltanák a zlotyt az uniós pénzre, így a forint úgymond magára maradna?
Lesz tehát téma bőven a következő Klasszis Klubban. Az egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket László Csabának, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
A január 17-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Regisztráljon most! >>>
Korábbi Klasszis Klubunk beszámolói:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1241,48 pontos, 1,28 százalékos emelkedéssel, történelmi csúcson, 98 545,60 ponton zárt szerdán.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Európa nyerhet Trump vámpolitikáján, de Magyarország részesül-e a jóból?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
