Orbán: a legjobb helyen állunk az Unió sakktábláján

Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján - fogalmazott a kormányfő.

Amit kiharcoltunk az egy lehetőség

Felidézte, hogy Magyarország "a tekintélyes második helyet érte el" az egy főre jutó uniós pénzeket tekintve, így az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban. Ez azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak - magyarázta, jelezve, hogy a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó 7080 milliárd forint a bruttó nemzeti jövedelem 3,6 százaléka.

Eredményként értékelte azt is, hogy noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta.

Hozzátette továbbá, hogy megmarad a korábban vitatott áfa-elszámolás lehetősége, és sikerült megvédeni az uniós fejlesztések 85 százalékos támogatási részarányát is, amelyet Brüsszel eredetileg 75 százalékosra akart csökkenteni. E két eredmény együtt évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének - hívta fel a figyelmet. Helyeselte azt is, hogy "a nagy uniós költségvetési nyesés" nem érinti az agrártámogatásokat, amelyek megvédésében jól működött "a francia-lengyel-román-magyar-tengely".

"Amit kiharcoltunk, az egy lehetőség, egy pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet és hasznosíthat" - mondta a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. A legfőbb feladatnak azt nevezte, hogy a közösségi támogatások nagyjából 60 százalékát célzottan gazdaságfejlesztésre és ezzel munkahelyteremtésre fordítsák.

Két fontos tanulsága van Magyarország sikerének

Orbán Viktor szerint a világ is kezdi már megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie. Sok európai ország esetében ez magától értetődő dolog - folytatta -, bennünket azonban a magyar történelem nem kényeztetett el, és ezért máig él az önfeladó alkalmazkodás és az önkéntes alárendelődés ösztöne. Az elmúlt két évben azonban a kormány világossá tette: a magyarok nem fogadják el a kettős mércét, mindenkinek megadjuk, de mindenkitől el is várjuk a tiszteletet - mondta.

Orbán Viktor Magyarország sikerének két fontos tanulságát úgy foglalta össze: csak annak van becsülete, aki akár konfliktusok árán is kiáll az érdekeiért, és a sikerekhez szövetségesekre van szükség. Előbbivel kapcsolatban úgy fogalmazott: korábban sokan biztattak arra, hogy "ne ugráljuk, ne bocsátkozzunk vitába a nagyobbakkal, inkább szépen húzzuk meg magunkat a szőnyeg alatt, különben pórul járunk". A kormány azonban 2010-ben szakított ezzel a hozzáállással, és a mostani brüsszeli megegyezés azt bizonyítja, Magyarországnak ez a helyes út.

Az ország most végre jól járt, és azért járhatott jól, mert kiállt magáért - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az EU állam- és kormányfői elismerték a magyar embereknek az adósság és a hiány csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit.

A másik tanulságról szólva kiemelte: Magyarországnak sikerült szövetségeseket találnia, és egy egyedülálló közép-európai összefogás keretében érvényesíteni a régió közös érdekeit.

A siker kulcsa tehát egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel "szövetségeseinkkel vállvetve küzdünk közös érdekeinkért" - zárta szavait Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó, napirend előtti felszólalásában.