Orbán Viktor ezt csütörtökön mondta a Gyermelyi Zrt. új malmának alapkőletételi ünnepségén. A csaknem kétmilliárd forintos beruházásnak köszönhetően a társaság a tésztagyártáshoz szükséges összes alapanyagot hazai, vállalaton belüli forrásból szerezheti be.
Újjászületik a magyar élelmiszeripar?
A kormányfő beszédében hangsúlyozta, a gyermelyi vállalatcsoport már eddig is Magyarország büszkesége volt, a malomberuházás pedig annak a jele, hogy megváltoztak a dolgok az országban, a magyarok kezdenek magukra találni, és "a dolgok végre a fejük tetejéről a talpukra állhatnak, nem külföldről vesszük meg azt, ami itthon olcsóbban, magasabb minőségben állítható elő". Megjegyezte, szerinte Magyarországon a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállításából sokkal több embernek kellene megélnie.
Minden alapkőletétel a magyar gazdaság egy ünnepnapja, hiszen azt üzeni, van értelme a közös erőfeszítéseknek - mondta. Egy malom alapkőletétele egy magyar embernek azonban több egy új beruházásnál, mert a malom a vidéki embernek rituális jelentőségű hely: a malomépítés azt is jelenti, a világ "mintha jó irányba kezdeni fordulni", és kifejezi, hogy talán megindulhat a nagy hagyományú magyar élelmiszeripar újjászületése.
A magyar történelem legsikeresebb időszakában az ország malomipari nagyhatalom volt Európában, a magyar liszt a világszínvonalat képviselte és fontos része lett a nemzeti büszkeségnek - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve ugyanakkor, hogy a privatizáció miatt megrogyott a magyar élelmiszeripar. "Egy olyan országban, ahol a nemzeti azonosságunk része a mezőgazdaság, a magyar étel, a kenyér, ahol a nemzetállam születésével egybeesett a malomipar felfutása, ott ezt a területet tönkretenni vagy akárcsak elhanyagolni súlyos hiba" - figyelmeztetett, kiemelve azonban, hogy a gyermelyi beruházás is azt mutatja, jó okunk van abban bízni, hogy "az önfeladás korszakát talán sikerült magunk mögött hagyni".
Brüsszel és a ketrecek: mint tyúk az ABC-hez
Elmondta, azt kívánja, találja meg a számítását minden magyar befektető, aki a megtermelt hasznot visszaforgatja vállalkozásába, új munkahelyeket teremt, nem pedig offshore cégeken keresztül igyekszik kibújni az adózás alól. Hozzáfűzte továbbá: "találjuk meg mi, magyarok is mindannyian a számításunkat, amikor vásárlás közben egyre inkább a magyar élelmiszert választjuk".
Beszédében a miniszterelnök érintette az új, európai uniós normáknak megfelelő tyúkketrecek ügyét is, amelyről - szavai szerint kissé sarkítva a kérdést - azt mondta: az EU "olyasmivel foglalkozik, amivel nem kellene. Amivel meg kellene, azzal meg nem foglalkozik. Amivel meg kellene, és foglalkozik, azzal meg rosszul foglakozik". Nem attól lesz versenyképes az európai gazdaság, ha Brüsszelből meg akarják mondani, milyen méretű tyúkketrecben kell tartani az állatokat - fejtette ki véleményét.
Orbán Viktor végül arról biztosította a vállalatvezetőket, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeriparban minden kapacitásnövelő és minőségjavító beruházást - különösen, ha magyar tulajdonosokról van szó - a jövőben is támogatni fog.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
