Donald Trump amerikai elnök (b2), Theresa May brit miniszterelnök (j2), Orbán Viktor magyar (b3), Antonio Costa portugál miniszterelnök (b), Klaus Iohannis román elnök (j3) és Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely)

Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben az M1-nek az MTI híre szerint.

Kiállt Trump mellett

Orbán elmondta: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet - mondta. "Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél". (Németh Szilárd, a  Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pedig már 3 százalékról.)

Pokrócszerű

A miniszterelnök kitért arra: a tavalyi NATO-csúcshoz képest - amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata érdes, pokrócszerű volt - a mostani tanácskozáson "a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja".

Donald Trump amerikai elnök a NATO-csúcson. (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Szerinte az egy évvel ezelőttihez képes a mostani konfliktusok kisebbek voltak, a különbségek csökkentek, az egyetértés nőtt. Ezért a mostani csúcstalálkozót a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, "összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról".

A miniszterelnök szerint a meghozott fontos döntések az egységet mutatják. Maradtak fenn ugyanakkor véleménykülönbségek, ezek között kiemelve, hogy az Egyesült Államok jól átgondolt érvekkel és erőteljesen érvel amellett, hogy minden tag emelje fel a katonai kiadásait, költsön többet fegyverekre, hadseregre, biztonságra.

Oroszok, terrorizmus

A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, "a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus.

Erdogan, mint példakép

Törökország kulcsország, stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot.

A háborús konfliktusokat pedig, amelyek nem az egyedüli, de fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell, mert a béke nemcsak úgy kerül veszélybe, hogy háború alakul ki, hanem úgy, hogy eltűnnek a békés élet feltételei, és akkor a migránsok felkerekednek, máshol keresnek maguknak országot, "mondjuk, éppen a mienket akarják belakni". Ezt részben határvédelemmel kell megakadályozni, részben pedig az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében való közreműködéssel.

Nincs baj a bővítéssel

Grúzia és Ukrajna részvételéről a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt.

Erős beszéd

Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani - fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése.

"Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem ma" - mondta.

Tetszik a közös hadsereg ötlete

A közös európai hadseregre vonatkozó törekvésekről Orbán Viktor azt közölte: Magyarország híve egy ilyen hadsereg mihamarabbi felállításának. A közös hadsereg irányításának problémája ugyanakkor egy komoly szakmai feladat - folytatta -, de "nekünk nem újdonság, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában mi már voltunk közös hadsereg része". Tehát "nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe" - jegyezte meg, kijelentve: egy igazi független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje. Ezért is fontos, hogy minden európai állam, a németek is igyekezzenek minél nagyobb összeget költeni egy közös hadsereg felállítására.