Mostantól az évenkénti 1 nagyköveti értekezlet helyett évente 2 alkalommal gyűlnek össze a misszióvezetők - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Magyarország nagyköveteinek kétnapos rendkívüli értekezletén. A világban zajló változások felgyorsulnak, olyan folyamatok zajlanak, amelyekre kevesen számítottak. Magyarország a változásokra egy új külgazdaság-orientált külpolitikáról válaszolt, áttekintik, ez milyen eredményeket hozott.
Nehéz úgy dolgozni, hogy nem kedvelnek minket
Önálló külpolitikát folytatni egy más logikájú külpolitikát követően kényelmetlen dolog. Probléma, ha az embert nem kedvelik - Magyarország egy ideje már nem az az ország, amely mindennel egyetért, hanem sok esetben az az utasítás érkezik a nagykövetségekre, hogy jelezzék: valamivel nem értenek egyet. Németország, Lengyelország, Litvánia példáját említette, mint olyan országokét, amelyekben nehéz dolga van mostanában a nagyköveteknek.
Dörzsöltséget vár el a nagykövetektől Orbán
Érvényes-e még az az értékelés, amelyek alapján az új külpolitikai doktrinát meghirdettük? Egy új világrend kialakulásának napjait éljük - ezúttal nem hirtelen a változás, mint például a világháborúk vagy a kommunizmus összeomlása után, hanem egy hosszabb folyamat során alakul át a rendszer - ez elsősorban azért folyik így, mert a nyugati világ a világgazdasági folyamatok irányításába beemelte a nyugati világon kívüli, elsősorban ázsiai szereplőket. Jól láthatóan a következő években más erőviszonyok lesznek érvényben, mint amikor a nagykövetek szolgálatba álltak.
Egy változó világrendben szokatlan történésekre is sor kerülhet. A magyar nép rendkívül dörzsöltnek hiszi magát, de néha meglepetések érik. Itt van például az orosz viszony. Az olasz miniszterelnök nem csak fogadta az orosz elnököt: Moszkvába utazott, és egymiliárdos befektetési alapot hozott létre. Pedig mi hittük azt, hogy dörzsöltek vagyunk, amikor fogadjuk az oroszokat. Sok tanulnivalónk van még, kereskedelmi értelemben vett dörzsöltségre van szükség - mondta Orbán.
Nyugati nyitás nincs és nem is lehet
Magyarország maga a Nyugat, része vagyunk, nem tudunk felé nyitni - mondta Orbán. Erről két népszavazás döntött: az EU- és a NATO-tagságról rendezett népszavazások. A nyugati integrációt a magyar közélet egyetlen szereplőjének sincs joga ezért megkérdőjelezni. A nyugat részének lenni kötelességekkel is jár, ennek egyik legfontosabb eleme a közös katonai akciókban, koalícióban való részvétel. Nem véletlenül ment el Litvániába a magyar hadgyakorlatra; az iszlám állammal szembeni katonai koalícióban is ezért kell részt vennie Magyarországnak. Orbán Viktor be is terjeszti javaslatát erről az Országgyűlésnek.
Hogy állunk a németekkel, amerikaiakkal, oroszokkal, törökökkel?
Az érdekvezérelt külpolitikában nem menne el addig, mint DeGaulle és Churchill; van egy sorsközösség, aminek része vagyunk, a közép-európai érdekeket is figyelembe kell venni, ez jelenjen meg a nagykövetségek munkájában.
Korábban megszokottá vált: a magyar külpolitika érdekei automatikusan egybeesnek annak a nagyhatalomnak az érdekeivel, amelynek érdekeltségi körébe tartozunk - pedig ez nincs így. Lehetnek eltérő nemzeti érdekeink, mint Németországnak, az Egyesült Államoknak. Nem kell kiélezni, kimondani ezt a konfliktust, de nem ördögtől való gondolat - mondta Orbán.
Külpolitikai doktrínánk alapja a magyar nemzeti érdek. Ha érdekünk nem esik egybe a számunkra fontos nemzet érdekével, akkor mi a teendő? Azt a bravúrt kell végrehajtani, hogy az USA-nak, Németországnak és Oroszországnak, Kínának, Törökországnak egyszerre legyen érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen.
Példákat is hozott: Németországnak elemi érdeke hogy Magyarország sikeres legyen - ellenkező esetben a 20 milliárd eurót meghaladó németországi befektetések sem lesznek sikeresek. Az informatika, a high tech terület fontos az amerikaiknak, nem véletlen, hogy velük kötött a legtöbb stratégiai megállapodást Magyarország. Jelentős amerikai cégekkel kötötte össze magát Magyarország - fogalmazott Orbán.
Oroszországgal kapcsolatban világossá kell tenni, hogy nem vagyunk ellenség, és pontosan kell fizetni. Ragaszkodnunk kell a nemzetközi jog betartásához, de nem lehetünk ellenségesek.
Kínának jól láthatóan van külpolitikai-külgazdasági stratégiája, ebben helye van Közép-Európának. Nem akarnak kimaradni a világ szabadkerskedelmi rendszeréből, erős európai pozíciókat építhetnek ki a régióban. Nem véletlen, hogy a Bank of China regionális központja és a kínai közép-európai turisztikai köpont is Budapesten van.
Németország és Oroszország mellett pedig Törökország a harmadik olyan hatalom, amely a legnagyobb befolyással bír Magyarország életére - mondta Orbán. (A magyar-török viszonyról, illetve Törökország fontossá válásának hátteréről itt írtunk bővebben >>)
Kész a keleti nyitás - irány dél
A keleti nyitás megtörtént, a kapu ki van nyitva. Most másik irányba kell fordulnunk: délre. Magyarország arra számít, hogy Afrikában nagyon felpörög a növekedés, ha sikerül stabilizálni a viszonyokat, jelentős potenciál lehet a kontinensben. A másik fontos terület Latin-Amerika, feltörekvő nagy gazdaságok találhatóak is. Az év végéig Orbán még elutazik Szingapúrba, Idonéziába, Malajziába, Vietnamba, Mongóliába, közben azonban nagykövetségeket, konzulátusokat nyitunk a déli nyitás keretében, és a miniszterelnök utazásait is ebbe az irányba szervezik.
Nem akarunk orosz határt
Magyarország egyik szomszédjának területén háború zajlik - tért át Ukrajnára. Nem akarunk közös határt Oroszországgal; Ukrajna megmaradása, fennmaradása, területi integritása elemi magyar érdek. Magyarország beruházásokat is hajt majd végre a helyreállítás során.
Összefoglalva: ne legyünk vazallusok
Végül így összegezte beszédét a miniszterelnök:
- világgazdasági világpolitikai átrendeződés zajlik, ennek megértése kulcsfontosságú
- nem játszunk befolyásoló szerepet ebben, mert túl kicsik vagyunk, de alkalmazkodnunk kell hozzá
- elvárás a nagykövetek irányába: egy diplomata nem lehet világpolgár - aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként
- rövid távon nagyobb haszna lehet az örökös egyetértésnek, de hosszú távon a szuverén nemzeti külpolitika kifizetődő. Aki nem egyenrangú partner, az egy idő után vazallus lesz.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
