5p
Napjainkban Ankara és Budapest vezető kormánypártjai is a múlt heroizáló újraértelmezésének lázában égnek, vezetőik megalomániájától kísértve. Törökország szomszédai valahogy nem igazán akarnak abból a kottából játszani, amit Erdogan elképzelt és az orruk alá tolt. Pozitív fejlemény viszont, hogy Putyin gyakorlatilag energia-nagyhatalmat kreált az országból a török gázfolyosó (Turkish Stream) terveivel.

Minden miniszterelnöki tárgyaláson van szó történelemről, hiszen minden mai együttműködésnek a történelem adja meg az alapját, de egyetlen találkozó során sincs ennyi szó erről, mint a törökökkel folyó megbeszéléseken – fogalmazott Orbán Viktor két hete a Parlamentben a török miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. 

Új Törökország

Valóban, mindkét ország súlyos geopolitikai traumát ért át a múlt évszázadban és megrendült a regionális hatalmuk. Mivel napjainkban Budapest és Ankara vezető kormánypártjai is a múlt heroizáló újraértelmezésének lázában égnek, vezetőik megalomániájától kísértve, ezért nem érdektelen, hogy egy pillantást vessünk az ankarai fejleményekre.

A 2002 óta uralkodó Erdogan elnök az elmúlt időszakban megkérdőjelezte a köztársaság alapítójának, Kemál Atatürknek a szekuláris politikai hagyatékát. A nyugatias, felvilágosult kurzust mindinkább egy regionális hatalmi pozíció kiépítésének szándéka váltotta föl, amelyet "Új Törökország" névvel illetnek. Erdogan egyre intenzívebben ad hangot abbéli ambíciójának, hogy Törökországot parlamentáris köztársaságból elnöki rendszerré alakítsa át, két hete például úgy fogalmazott, hogy az elnöki rendszer „a törökök génjében van”.

A régi idők megelevenedésének jeleként az ottomán (arab) írásjeleket egyre szélesebb körben tanítják az iskolákban. Erdogan tavaly októberben átadott, elképesztően fényűző, 1100 szobás elnöki palotája is a 11. és a 14. század között uralkodó Szeldzsuk dinasztia palotáit idézi.

Erdogan a történelem szappanoperájának új jelenetében

Az elnök napjainkra az országot az Ottomán Birodalom örökösének látja és láttatja, amely felveszi a harcot a nyugati hegemonisztikus törekvésekkel. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Ankara működteti a NATO második legnagyobb hadseregét, mindjárt érezzük, hogy Washingtonban egyesek nem alszanak nyugodtan a kurzusváltás kapcsán. 

Ha Ankara – de facto vagy de jure – a NATO teljes ignorálása mellett dönt, attól még olyan nyugati katonai infrastruktúrák vannak az országban, mint például az amerikai légierő bázisa Incirlik-ben, ahol egyes jelentések szerint az amerikaiak nukleáris fegyvereket is tárolnak. Washington egy ilyen pozíciót nem fog egyik napról a másikra szó nélkül feladni. 

Csapásokat adunk, csapásokat kapunk


Az új regionális hatalmi pozíció kiépítése viszont a jelek szerint nem megy kisebb-nagyobb kudarcok nélkül. Ankara szomszédai valahogy nem igazán akarnak abból a kottából játszani, amit Erdogan elképzelt és az orruk alá tolt. A török vezetés az elmúlt években rosszul értékelte a szíriai helyzetet, és közvetve részesévé tette Törökországot a polgárháborúnak, majd az iraki konfliktusnak. A török titkosszolgálatok sötét szerepet játszanak a szélsőséges dzsihádista erők támogatásában. 

Nem rendeződött a viszony Örményországgal, és nem került közelebb a ciprusi rendezés sem. 2015 egyébként is nehéz évnek ígérkezik a török-örmény kapcsolatokban. Mindkét oldal kiemelten fog megemlékezni április 24-éről. Ankara a Szövetségesek Gallipoli katonai kampányának kezdetére az első világháborúban, míg Jereván az örmények tömegmészárlására, amely szintén azon a napon kezdődött 100 éve. 

A kurd kérdés teljesen nyitott, a békefolyamat a Kurd Munkáspárttal (PKK) elakadt. A kapcsolat Izraellel összeomlott. Romlott a viszony a NATO-val, és nem léptek előre az EU-csatlakozási tárgyalások. Az észak-afrikai forradalmak is zavart okoztak az erőben. Törökország azon kevés országok egyike volt, amely a Muszlim Testvériség 2013-as kiebrudalását a hatalomból Kairóban „katonai puccsként” értékelt. A két ország, valamint Erdogan és al-Sziszi kapcsolata azóta is viharos. 

Az energiaelosztó nagyhatalom


Ankara szempontjából kiemelten pozitív fejleménynek tekinthető Moszkva feléjük fordulása. Putyin gyakorlatilag energia-nagyhatalmat kreált az országból a török gázfolyosó (Turkish Stream) terveivel. Az Európai Bizottság a török folyosót 45 milliárd dollárral támogatja meg és azt akarja, hogy 2019-re elkészüljön. Az új vezeték első ágát 2 év múlva építik meg, a beruházás lehetővé teszi, hogy a Gazprom 47 milliárd köbméter földgázt szállítson Európába és még 16 milliárd köbmétert közvetlenül Törökországnak. 

Putyin kiáll amellett, hogy a térségnek szánt gázt 2019 után csak a görög–török határig szállítják el. A magyar kormányfő – hivatkozva a szerb miniszterelnökkel folytatott február végi tárgyalásaira – ennek kapcsán egy görög–macedón–szerb–magyar–osztrák nyomvonalat indítványoz.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bajban a német ipar? Megkongatták a vészharangot
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 16:41
Egy kulcsfontosságú alapanyag ellátási biztonsága miatt aggódnak.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen nyereséget termeltek a nagy kínai ipari cégek
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 11:46
A több mint 20 millió jüan (2,78 millió dollár) éves bevételű kínai ipari cégek együttes nyeresége 1509 milliárd jüan (206,8 milliárd dollár) volt az idei első negyedévben, 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Makro / Külgazdaság Lehet-e idén is kétezer milliárdos költségvetési osztogatás? László Csaba lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:31
A volt pénzügyminiszter május 7-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. Amelyben terveink szerint átbeszéljük, hogy a Donald Trump által kirobbantott vámháború milyen hatásokkal járhat a világgazdaságra és Magyarországra. Természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Bejelentést tett Peking: így pörgetnék fel a gazdaságot
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:01
A kínai kormány új intézkedéscsomagot jelentett be a foglalkoztatás és a gazdaság stabilizálására, valamint a magas színvonalú fejlődés előmozdítására – közölte Csao Csen-hszin, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság (NDRC) alelnöke a tárca hétfői sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Feszült várakozás: mikor mozdul a kamat?
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 09:16
A piacok figyelnek. 
Makro / Külgazdaság Egy súlyos hiba, ami mindenkivel kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 27. 17:52
Donald Trump amerikai elnök nem tanult az Egyesült Államokban kicsit kevesebb mint 100 évvel ezelőtt bevezetett vámintézkedésekből. Ezt próbálják elmagyarázni a közgazdászok eredmény nélkül.
Makro / Külgazdaság Egy gyilkos támadás, amely atomháborút szabadíthat el
Káncz Csaba | 2025. április 27. 09:58
India és Pakisztán, Dél-Ázsia nukleáris fegyverekkel rendelkező rivális hatalmai háború felé sodródnak, miután India Pakisztánt vádolta meg egy brutális terrortámadás elkövetésével az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. A két ország egylőre a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján vezet be intézkedéseket egymás ellen. Káncz Csaba jegyzete. 
Makro / Külgazdaság A mikrohullám ölni tanul – tesztüzemben a jövő légvédelme
Litván Dániel | 2025. április 27. 05:47
Olyan eszközt tesztelt a brit haderő, amely egy csapásra át tudná írni a front erőviszonyait – de van még mit reszelgetni rajta.
Makro / Külgazdaság Nagyon rossz ötlet volt felbőszíteni Kínát?
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 16:44
Mielőtt kirobbantotta kereskedelmi háborúját Kína ellen, Donald Trump amerikai elnöknek végig kellett volna gondolnia, hogy kivel áll szemben. Nem tette, amit jó eséllyel nagyon megbánhat.
Makro / Külgazdaság Sivatagba homokot? Az oroszok találtak maguknak egy vásárlót
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 15:32
Hosszabb távon jelentős mennyiségű orosz földgáz importjáról tárgyal Oroszország és Irán, miközben a perzsa állam földje alatt található a világ második legnagyobb földgáztartaléka.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG