|
| Soros György (fotó: georgesoros.com) |
Orbán Viktor miniszterelnök a világ első számú oligarchájának nevezte Soros Györgyöt péntek reggel, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott rádióinterjújában. Szerinte Soros "maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára".
Ezt Orbán az Európai Parlament (EP) előző napi strasbourgi szavazásának eredménye kapcsán mondta. Mint ismert, ott - néppárti szavazatokkal is - elfogadták a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatot című műsorában Orbán Viktor azt mondta: egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége "elárult bennünket".
Kijelentette: az egész ügy mögött az áll, hogy a Soros-hálózat nagyon aktív az EP-ben és az európai politikában. "Az ilyen akciók mögött egyértelműen a Soros-féle hálózat van" - mondta, a világ első számú oligarchájának nevezve Soros Györgyöt, aki "maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára".
Míg ez a hálózat egy kevert, új Európát akar, addig Magyarország nem migránsokkal, hanem magyar gyermekekkel akar válaszolni a demográfiai problémákra - jelezte.
A hazai börtönkörülményekre hivatkozva megítélt kártérítések ügyében Orbán Viktor a rádióinterjúban úgy fogalmazott: "eszes, jól ismert ügyvédcsoportok" rájöttek, a kínzásról szóló európai szabályok olyan lazák és abszurdak, hogy erre hivatkozva "bizniszt lehet csinálni". Ezeknek az ügyvédeknek a személyével is kell majd foglalkozni, mert "mégiscsak kihúztak az állam zsebéből sok milliárd forintot" - fűzte hozzá. Megjegyezte, a "csúcstartó" a "börtönbizniszben" egy 33 éves férfi, aki 8,5 év börtön után kapott 8 millió forint kártérítést.
A kifizetett összegek meghaladják a 10 milliárd forintot - közölte a miniszterelnök, aki kijelentette: mindezt joggal való visszaélésnek tartja, ezért fel fogják függeszteni a kifizetéseket, és a kormány azonnal a parlamenthez fordul a szabályok megváltoztatásáért.
Számít rá ugyanakkor, hogy "ezek a derék ügyvédek" európai bírósági fórumokhoz fordulnak majd, és ahogy ismeri az európai bírókat, szerintük is probléma, hogy "nem süt be a zárkába eléggé a nap". De még mindig jobb rámutatni egy szabályozás abszurditására, mint "balek módjára fizetni" - mondta.
Az új osztrák kormányról azt mondta: fél évvel ezelőtt titkosszolgálati akcióval "bombázták szét" a koalíciós jobboldali osztrák kabinetet. Pedig ő éppen azt tartja a jövőnek, hogy az európai jobbközép keresztény alapon a tőle jobbra álló pártokkal próbáljon együttműködést kialakítani. Ausztriát ilyen szempontból egy első fecskének gondolta - tette hozzá.
A történteket követő osztrák választással azután egy "másik első fecske" érkezett, egy jobbközép és egy zöld párt koalíciója - mondta, jelezve, hogy az osztrák kormány ezzel az összetétellel reflektál a világ előtt lévő két nagy kihívásra, a migrációra és a klímaváltozásra.
Magyar szempontból a miniszterelnök egyfelől azt nevezte a legfontosabbnak, hogy bevándorlásügyben semmilyen változás nem lesz, az osztrákok továbbra is bevándorlásellenesek, keményen a határvédelem mellett vannak. Másfelől kiemelte, hogy az osztrák kancellár a versenyképesség-növelés pártján van, ami egybecseng a V4-ek álláspontjával.
Rossz hírnek tartja viszont, hogy az osztrákok eltökélten atomellenesek, és megtámadnak minden atomenergetikai beruházást, ami nemcsak a magyarokat sújtja Paks miatt, hanem a cseheket is.
A gyöngyöspatai roma gyermekek iskolai szegregációjának ügyében a miniszterelnök arról beszélt, hogy "a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből", de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért. Egy szerencsétlen bírói ítélet született, ráadásul a pert indítóknál is "a Soros-szervezeteket találjuk" - értékelt.
Provokációnak érzi az ügyet - mondta -, amely a cigány-magyar együttélés helyzetének javulását, a cigányok nyomorból való kiemelését elősegítő politikát torpedózhatja meg.
"Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk" - közölte, megjegyezve azt is, hogy a baloldali-liberális kormányok időszakában indult iskolai gyakorlatról van szó, a Fidesz-KDNP-kormány más típusú felzárkóztatást vezetett be.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
