Szokásos péntek reggeli rádiós megszólalásában Orbán Viktor élesen kikelt az Euópai Unió Bíróságának döntése ellen, amely 200 millió euró bírságot, illetve napi egymillió eurós késedelmi díjat szabott ki Magyarországra.
Szerinte ezt azért csak a választások után hirdették ki, mert "a brüsszeliek sunyik", és nem akarták, hogy ez a hír negatívan befolyásolja a magyar baloldali pártok eredményét az EP-választáson. Elmondta azt is, hogy gondolkozik azon, hogyan lehetne a büntetést úgy kifizetni, hogy az "jobban fájjon Brüsszelnek, mint Magyarországnak".
Beszélt Orbán Viktor Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott szerdai megbeszéléséről is, szerinte azt sikerült elérni, hogy "Magyarországnak nem kell háborúba mennie Ukrajnába". A korábbi NATO-ellenes szólamok helyett viszont most arról beszélt, "a NATO az otthonunk", és hazán méretéhez képest hozzájárul a szövetség munkájához.
Szóba került a tágabb európai helyzet is. Ugyan Orbán Viktor szerint Nyugat-Európában "a békepárti erők nyertek", azonban elmondása szerint nem túlzottan reménykedik abban, hogy sikerül létrehozni egy új jobboldali frakciót az Európai Parlamentben. Ennek oka szerinte az, hogy "két hölgy", azaz Giorgia Meloni és Marine Le Pen nem tud megegyezni egymással.
Az EP-választások előtt erről a kérdésről is sokkal optimistábban beszélt a magyar miniszterelnök, az új, egyesült, az Európai Néppárttól jobbra álló, euroszkeptikus erőket tömörítő új frakció "Brüsszel elfoglalásának" forgatókönyvében is központi szerepet játszott.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
