Az adó alapja a hitelkamatlábak és a betéti kamatlábak közötti különbözetből, a kamatmarzsból származó nyereség, mértéke 40 százalék lesz. A különadót csak a 2023-as eredményre vetik majd ki. A Bank of America elemzőinek számítása szerint a különadó a bankok kamatjövedelmének 2-9 százalékát viheti el és 2-3 milliárd eurós bevételt hozhat az olasz költségvetésnek.
Az olasz kormány már több alkalommal bírálta a bankokat, amiért az utóbbi időkben megemelkedett kamatszintet csak a hitelezésnél alkalmazzák, a betéti oldalon viszont nem. Lépésre azonban csak a bankok rekordnyereséget mutató legfrissebb eredménybeszámolóit követően szánta rá magát a kabinet.
"Elég csak megnézni a bankok első fél évi nyereségét, (...) hogy lássuk, hogy nem néhány millióról, hanem (...) milliárdokról van szó" - mondta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes hétfőn késő este egy római sajtótájékoztatón.
Az Intesa Sanpaolo bevételét például a múlt hónap végén közzétett jelentése szerint a megnövekedett kamatkülönbözet 13,5 milliárd euróval emelte meg. Minden olasz bank nagyobb nyereségről adott jelentést és megemelte éves profitcélját is.
A bankszektor árfolyamindexe a milánói tőzsdén a bejelentésre több mint hét százalékkal esett kedden délelőtt. A legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo SpA részvénye nyolc százalékkal is csökkent. Hasonló különadót alkalmaz a bankok extra nyereségére Spanyolország és Magyarország is. (MTI)
Tótth András megbizatása a miniszterelnök javaslatára október 13-i hatállyal megszűnt. 
