Nincs meglepetés az első negyedéves egyenlegben - ezzel a címmel tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a friss államháztartási adatokat, ebből már rögtön gyanakodhatunk arra, hogy van valami meglepetés. És valóban: márciusban óriási hiány jött össze az államháztartásban, egyetlen hónap alatt 378,5 milliárd forint volt a deficit. Az elmúlt évekre is jellemző volt, hogy márciusban magasabb hiányról érkezik jelentés, a mostani azonban kiemelkedő:
Az év első két hónapjában 123 illetve 57 milliárdos többlet volt, összességében a mostani adattal együtt az első negyedéves kumulált hiány 198,1 milliárd forint lett. Összehasonlításként: 2016 ugyanezen időszakában az államháztartás központi alrendszere 125,8 milliárd forintos hiányt mutatott.
Az áfabevétel kevesebb lett - az uniós pályázatok felpörgetése dobta meg a kiadásokat
A minisztérium szerint ez megfelel az (egyébként nem publikált) várakozásoknak. A két év január-márciusi egyenlegének eltérő alakulását számos tényező együttesen befolyásolta. Ezek közül a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás hatásai már egyértelműen érezhetőek: az előző évhez képest jelentősen növekedtek a személyi jövedelemadó-bevételek. Ezen kívül egyszeri tételek (például a termőföld értékesítésének összege), valamint az uniós támogatások utólagos megtérítései is megjelentek a büdzsében - írják. Mérsékeltebben teljesültek ugyanakkor az általános forgalmi adóból származó bevételek, mivel a januártól hatályos, a „jó adózókat” támogató új áfa-visszatérítési szabályok szerint a kiutalást az adóhatóság már 45 napon belül teljesíti a korábbi 75 nap helyett.
A kiadások tekintetében főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai emelhetők ki, melyek már szinte teljes egészében a 2014-2020-as operatív programokhoz köthetők. Ezek játszottak szerepet abban, hogy csak a március hónapot tekintve a központi alrendszer 378,5 milliárd forintos deficittel zárt az NGM szerint.
A cél nem változott
Az idei évre kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul a GDP 2,4%-a - írja az NGM.
A külső beavatkozásról szóló elméletek Hernádi Zsolt szerint „konteók”. 
