A Világgazdasági Fórum (WEF) 2003 óta teszi közzé éves globális versenyképességi indexét, amely a világ több mint 130 államát magában foglalja. A listán idén rekordszámú, összesen 144 ország szerepel. A Kopint-Tárki, a WEF magyarországi partnerintézeteként a kezdetektől közreműködik a versenyképességi index összeállításában. A teljes és eredeti tanulmány itt olvasható.

Mi estünk a legnagyobbat

Rendkívüli mértékben romlott Magyarország nemzetközi versenyképessége az elmúlt év során. Míg hazánk tavaly a 48. helyet foglalta el a világ országainak rangsorában, addig idén 12 helyet rontva, jelenleg a 60. Ezzel az EU 27 országa közül a 23. legversenyképesebb tagállam. Régiós versenytársaink közül Csehország a 39. (38.), Lengyelország a 41. (41.), Szlovénia az 56. (57.), Szlovákia pedig a 71. (69.). A világ legversenyképesebb állama idén is Svájc, majd Szingapúr, Finnország, Svédország és Hollandia következik. Németország a hatodik, míg az EU leggyengébb versenyképességi mutatóival rendelkező tagállama Görögország, amely idén 95. (90.). (Zárójelben a tavalyi helyezés áll.)

A versenyképességet leíró mutatók csak kis mértékben, 1-2 ponttal változtak az elmúlt évhez képest Magyarországon, ám ez a lokálisan csekélynek tűnő változás a globális eredményekben komoly visszaesést hozott. A 12 pillér közül 7-nek csökkent az értéke, 2-nek nem változott, és csupán 2-ben volt javulás. Rendkívül kedvezőtlen, hogy az alappillérnek számító intézményi háttérben is történtek negatív változások, mivel az itt szereplő fundamentumok az egész ország versenyképességére erősen kihatnak. Az intézményi háttér mutatói közül a legnagyobb, egyébként kedvezőtlen irányú változás, a tulajdonjogok védelmében állt be, amelyhez a WEF hangsúlyozottan beleérti a pénzügyi eszközöket
(megtakarítások, különböző pénzügyi derivatívák stb). Az index a tavalyi 4,3 pontról 3,8 pontra csökkent, ezzel pedig Magyarország a világ 144 országa közül a 93. és egyben az egyik legrosszabb Európai Uniós tagállam (hazánk után az EU tagállamok sorát Bulgária zárja a 115. helyen).

Magas a korrupció, de javuló közbiztonság

Kisebb mértékű, de hasonlóan negatív folyamatok mentek végbe a közintézmények hatékonyságának megítélésében, különösen a jogi intézményrendszert és a korrupciót illetően, de komoly kritika illette a kormányzati intézkedések átláthatóságát, kiszámíthatóságát is. Javulás tapasztalható ugyanakkor a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc megítélésében. Az egész felmérés leggyengébb mutatója is az intézményi háttérben bújik meg: a politikusokkal szemben tapasztalt közbizalom a világon az egyik legrosszabb (128.), bár megjegyezzük, hogy Szlovákiában (136.) és Csehországban (139.) sem jobb a helyzet, míg az Európai Unióban Görögországban (141.) legrosszabb a politikusok megítélése. A hagyományosan jó infrastrukturális környezet megítélése is romlott idén, bár Csehország mögött Magyarország még így is a második legjobb közlekedési, IKT és energiaellátási infrastruktúrával rendelkező ország a régióban. Az egyetlen mutató, amely romlott 2012-ben az ország légiközlekedésének megítélése, amely mögött nagy valószínűséggel a MALÉV csődje áll.  

A munkaerőpiac versenyképességi mutatói is romlottak, elsősorban a szabad bérmegállapítás intézmények sérülékenysége miatt. Ez a mutató eddig az ország munkaerőpiacának jelentős versenyelőnyét jelentette, ezen a területen azonban jelentős veszteséget szenvedett el Magyarország. Ha a feltételezhetően az „elvárt béremelés” okozta torzítás nem történt volna meg, akkor hazánk, e mutató tekintetében, a rangsor 30-40. helye között helyezkedne el, ám jelenleg most a 72., ami messze a régiós versenytársak mögött áll (Szlovákia a 66., Csehország az 56., Lengyelország a 40.). A képzett munkaerő kivándorlása továbbra is komoly gond, és egyre növekvő probléma a régióban.

Bár a pénzpiaci válság miatt a kamatok szintje, mint versenyképességi tényező, az okozott torzítások miatt kikerült a WEF felméréséből, a hitelszűke, és a régióban kirívóan magas kamatok így is megjelennek a felmérés eredményeiben, hiszen romlott a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás megítélése. A hitelekhez való hozzáférés az Európai Unióban pedig csak Szlovéniában és Görögországban nehezebb, mint Magyarországon. E mögött egyaránt meghúzódik a bankok hitelezési tevékenységének önkorlátozása és a vállalatok nem hitelképes állapotba való süllyedése.

Azért van, amiben javítottunk

Javultak az ország egészségügyi és alapoktatási mutatói, amelyekből talán a legfontosabb a születéskor várható élettartam marginális szintű növekedése, ami jelenleg 74,2 év (egy éve 73,9 év volt). Ezzel Magyarország a világon az 58. (a legalacsonyabb várható élettartam Lesothoban van, ott átlagosan 47,4 évig élnek az emberek, míg a legtovább Japánban átlagosan 82,9 évig). Ez a mutató nem csupán az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi, hanem a közlekedésbiztonság és egyéb mutatókat is. A legnagyobb pozitív változás Magyarország versenyképességében a makrogazdasági mutatók területén volt, bár az 5 indikátor közül 3-ban nem volt jelentős változás (GDP arányos megtakarítás és államadósság, valamint a hitelminősítés).

Az előző évihez képest 20111-ben csökkent az infláció (ami még mindig a kedvezőtlen tartományban van) és javult a költségvetési helyzete(esetünkben többlet alakult ki). Ez utóbbi azonban szinte kizárólag a magánnyugdíj-pénztári vagyon átirányításának hatása, így a tavalyi GDP arányos 4%-os államháztartási többlet jelentősen felfelé módosította makrogazdasági versenyképességünket. Ugyanakkor, ha az átirányítás nem történt volna meg, akkor a hiány a GDP 5,2%-ra rúgott volna2, aminek hatására Magyarország a GDP arányos költségvetési egyenleg tekintetében nem a jelenlegi igen előkelő 13. helyet foglalná el (olajexportőrök társaságában), hanem Lengyelország és Litvánia közé szorulna a 111. és 112. helyre.