"Nincs értelme és szándék sincs arra, hogy fenntartsuk a korábbi jelenlétünket a nyugati országokban. Az embereink olyan körülmények között kénytelenek dolgozni, amelyek nehezen nevezhetők emberinek. Állandó problémákat okoznak nekik, fizikai támadások fenyegetik őket. Legfőképp pedig - nincs ott teendő, mióta Európa úgy döntött, hogy elzárkózik előlünk és megszakít minden gazdasági együttműködést. Nem fogjuk a dolgokat erőltetni" - hangsúlyozta Lavrov.
Felidézte, hogy Oroszország éveken át figyelmeztetett arra, hogy elfogadhatatlannak tartja a biztonsági fenyegetést a határain.
"Ilyen körülmények között a súlypontot olyan országokra fogjuk helyezni, amelyek készek velünk az egyenrangúság és a kölcsönös előnyösség alapján együttműködni, s jó kilátásokkal rendelkező projektekre törekedni" - tette hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy jelenleg zajlik a külügyminisztérium "tevékenységének földrajzi áttájolása külföldön, illetve a belső apparátusban is". "Az úgynevezett harmadik világ, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai nagyobb figyelmet érdemelnek. A magas és legmagasabb szinten is több olyan tervről zajlik egyeztetés, amely diplomáciai támogatást igényel a többi között üzleti, közös kulturális, humanitárius és oktatási projektek szempontjából" - fűzte hozzá.
Kijelentette, hogy a partnerek száma, amelyekkel Oroszország jelenleg fejleszti kapcsolatait, mutatja, hogy szó sincs Moszkva elszigeteltségéről.
Donald Trump amerikai elnök szerint folynak tárgyalások Oroszországgal és Ukrajnával a háború lezárásáról.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
