5p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Lukasenka elnök felkészíti a fehérorosz közvéleményt – amely a konfliktus kezdete óta határozottan kiállt a belorusz fegyveres erők bevetése ellen –, miközben formális indoklást keres hazája nagyobb szerepvállalására a konfliktusban. Az ukrajnai háborúban való közvetlen részvétel azonban kockázatos lehet a minszki rezsim számára, sőt magának a Kremlnek is. Káncz Csaba jegyzete.

Alakszandr Lukasenka belarusz elnök szeptember 26. és 29. között Szocsiban járt Vlagyimir Putyinnál, és találkozójuknak a sajtó számára elérhető részében támogatta Oroszország külpolitikai irányvonalát. Azt is bejelentette, hogy

a nyugati szankciók nem kényszerítenek ki engedményeket, a bejelentett mozgósítás pedig az orosz nép „lojalitásának” próbája lesz.

A következő napokban egyik fél sem közölt semmilyen információt a tárgyalások menetéről vagy az esetlegesen megkötött megállapodásokról.

Szeptember 28-án Lukasenka meglepetésszerű látogatást tett Abháziában, ahol az ottani önhatalmúlag kikiáltott hatóságokkal folytatott megbeszélések során kijelentette, hogy „Abháziát nem lehet letörölni a térképről”, és hangsúlyozta a gazdasági együttműködés fejlesztésének szükségességét. Lukasenka

nem hajlandó „de jure” elismerni még az oroszok által támogatott, tisztázatlan státuszú területeket, bár ezzel egyidejűleg „de facto” elismeri őket,

például a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésével, ahogy azt abháziai látogatása is hangsúlyozta.

Eddigi pozíció

Az elmúlt nyolc hónapban Fehéroroszországnak sikerült távol maradnia az ukrajnai háborúban való közvetlen részvételtől, bár ugródeszkaként szolgált Oroszország teljes körű februári inváziójához szomszédja ellen.

Minszk logisztikai támogatást, utánpótlási vonalakat, orvosi ellátást is biztosított az orosz katonáknak és repülőtereket, hogy légitámadásokat indíthasson Ukrajna ellen. Arról is érkeztek hírek, hogy belorusz tankokat és lőszereket szállítottak a megszállt Donbászba és a Krím félszigetre.

Jött az eszkaláció

A hónap elején azonban Lukasenka jelezte, hogy országa csatlakozhat az orosz–ukrán háborúhoz. A fehérorosz vezető október 10-én bejelentette egy „közös fehérorosz-orosz katonai csoport” bevetését válaszul az ukrajnai támadás állítólagos fenyegetésére.

Ez a lépés jelentős eszkalációt jelent Fehéroroszország háborúban betöltött szerepében. Azt jelzi, hogy Lukasenka felkészíti a fehérorosz közvéleményt – amely a konfliktus kezdete óta határozottan kiállt a belorusz fegyveres erők bevetése ellen –, miközben formális indoklást keres Fehéroroszország nagyobb szerepvállalására a konfliktusban.

A háborúban való közvetlen részvétel azonban túl kockázatos lehet a minszki rezsim számára, sőt magának a Kremlnek is.

Az „unióállam” védelmi doktrínájának aktiválása

A közelmúltban négy ukrán régió Oroszország általi annektálása beszűkítette Lukasenka mozgásterét a háborús erőfeszítések támogatására irányuló orosz követelésekkel szemben. A Kreml immár gyakorlatilag azt állíthatja, hogy az ukrán ellenoffenzíva a megszállt Donbász és Herszon régiókban támadást jelent az orosz–fehérorosz unióállam ellen, amely megállapodás a két ország között szoros politikai és gazdasági integrációt irányoz elő.

A szövetség közös katonai doktrínája, amelyet Lukasenka tavaly novemberben írt alá a Kreml nyomására, kimondja, hogy

bármely katonai fellépés valamelyik tag ellen az unióállam egésze elleni támadás.

A közös fehérorosz–orosz katonai csoport az unióállam közös védelmi politikájának része. Bevetésének bejelentésével Lukasenka gyakorlatilag bejelentette, hogy Fehéroroszország „háború előtti helyzetben van”.

Szoros védelmi együttműködés van Oroszország és Fehéroroszország között (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Voszkreszenszkij)
Szoros védelmi együttműködés van Oroszország és Fehéroroszország között (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Voszkreszenszkij)

Jelenleg a fehérorosz hadsereg mintegy 62 ezer katonát számlál, ebből körülbelül 20 ezer kisegítő személyzet és kadét. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 42 ezer fő a reguláris haderő. Harckészültségük azonban nem biztos, hogy magas, tekintve, hogy békeidőben a rendelkezésre álló csapatoknak csak egy része teljesít szolgálatot.

A sajtóértesülések szerint azonban megkezdődött a titkos mozgósítás, a csapatok katonai képességeinek és felkészültségének tesztelésének leple alatt. A jelentések szerint a fehérorosz katonáknak megtiltották, hogy külföldre utazzanak.

Fehérorosz csapatok bevetése Ukrajnában

Putyin elnöknek elegendő befolyása van ahhoz, Lukasenkával fehérorosz erőket küldessen a csatatérre. A kérdés az, hogy észszerű-e ezt megtenni.

Nem világos ugyanis, hogy a háborús tapasztalatokkal nem rendelkező fehérorosz csapatok mennyire lehetnek hasznosak a Kreml számára. Nemcsak korlátozott a számuk, de valószínűleg alacsony a moráljuk is, ami inkább tehertétel.

Ukrán katonai szakértők arra is figyelmeztettek, hogy Ukrajna megelőző csapást mérhet, ha egy Fehéroroszországból kimozduló fegyveres erőt észlelne, és célpontba vehetik a kritikus fehérorosz infrastruktúrát. Ez Lukasenkát is visszatartaná attól, hogy csapatait átvezényelje a határon.

Egy általános mozgósítás nagy politikai kockázatot jelentene Lukasenka számára. Oroszország ukrajnai háborúja a kezdetektől fogva rendkívül népszerűtlen volt a fehérorosz közvélemény körében. A Chatham House májusi felmérése szerint a válaszadók mindössze 9 százaléka támogatja fehérorosz csapatok Ukrajnába küldését.

Ez csökkentené Lukasenka amúgy is alacsony szintű állami támogatottságát, és destabilizálná a rezsimjét. Ha csapatokat küldenek a határra vagy harcolni Ukrajnában, akkor a fehérorosz elnöknek nem lesz megfelelően képzett és felszerelt hadserege Minszkben, hogy megvédje. Végül is 2020-ban a hadsereg számos egységét kellett mozgósítani a tömegtüntetések leküzdéséhez.

Korábban a belarusz hadsereget kellett bevetni a minszki ellenzéki tüntetések leverésére (Fotó: EPA/YAUHEN YERCHA)
Korábban a belarusz hadsereget kellett bevetni a minszki ellenzéki tüntetések leverésére (Fotó: EPA/YAUHEN YERCHA)

Ha Lukasenka csapatokat mozgósítana és Ukrajnába küldene, a Nyugat még szigorúbb szankciókat szabna ki, ami az amúgy is küszködő fehérorosz gazdaságot padlóra küldené. Ez az elnök népszerűtlenségével párosulva megkönnyítené az ellenzéknek, hogy zavargásokat váltson ki a nép körében.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szja-mentesség a két- és háromgyerekes anyáknak – Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett évértékelőjén
Privátbankár.hu | 2025. február 22. 16:06
A kormányfő újkori szokása szerint a budai Várkertben tartotta az immár 26. évértékelőjét.
Makro / Külgazdaság „Csicsergő daláradat fogja betölteni az országot” – Ligeti Miklós Magyar Péter elszámoltatási ígéreteiről
Privátbankár.hu | 2025. február 21. 11:08
Sokan akarják majd menteni az irhájukat, ez segíthet az elszámoltatásban, de rengeteg elvi és gyakorlati problémával fog szembesülni az, aki ezt végig akarja vinni.
Makro / Külgazdaság Somolyoghatnak a svájci óragyártók, de nem csak azért, mert januárban közel kétmilliárd frank értékben exportáltak
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 11:13
Hanem azért is, mert az egyik legnagyobb növekedést egy konkurens cégekkel teli országban érték el.
Makro / Külgazdaság Fordulat Németországban, az elemzők is vakarhatják a fejüket?
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:19
A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.
Makro / Külgazdaság Már a jegybanknál is kezdenek aggódni Trump miatt? Felpöröghet az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:06
Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.
Makro / Külgazdaság Rogán Antal is szóba került Szijjártó Péter washingtoni tárgyalásán, ahol még a magyar kormány inflációs politikája is dicséretet kapott
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 06:47
Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor és Nagy Márton kezdhet mindent elölről
Csabai Károly | 2025. február 20. 05:44
A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.
Makro / Külgazdaság Aggasztó okból tűnt fel Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz?
Privátbankár.hu | 2025. február 19. 18:55
A Tisza Párt hétvégi kongresszusán a volt vezérkari főnök feltűnése volt talán a legváratlanabb fordulat. De mit üzen az ő megjelenése? Somogyi Zoltán két megfejtése közül az egyik elég rémisztő.
Makro / Külgazdaság Ausztrália központi bankja négy év után gondolta meg magát
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 16:45
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
Makro / Külgazdaság Vannak még ütőkártyák a Tisza Párt elnökénél? És Orbán Viktornál?
Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. február 18. 15:15
Mikor menekül el Rogán Antal? Mit ért el Magyar Péter egy év alatt és mire lehet ez elég egy év múlva? Kinek és mit üzent a Tisza évértékelője? Kik lehetnek Magyar Péter célkeresztjében? Átállhat valaki a Fideszből a Tiszához? Miért volt a feleségének igaza Magyar Péterrel kapcsolatban? Somogyi Zoltán szociológussal ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Klasszis Podcast új adásában Litván Dániel újságíró. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG