Újabb részletek derültek ki az odesszai ortodox templomról, amelyet a legutóbbi orosz rakétatámadás során ért találat. Helyi egyházi beszámolók szerint a székesegyház fele tető nélkül áll. A katedrális dolgozói azon dolgoztak, hogy dokumentumokat és értékes tárgyakat hozzanak ki az épületből, amelynek padlóját elárasztotta a tűzoltók által a tűz oltására használt víz. Még az alagsori helységekben is keletkeztek károk. A székesegyház az ukrán ortodox egyházhoz tartozik, és az év elején került az UNESCO védelme alá, amikor az ENSZ kulturális ügynöksége az év elején Odessza történelmi központját a világörökség veszélyeztetett helyszínévé nyilvánította. A 18. században alapított székesegyházat a szovjet uralom alatt lerombolták, de a Szovjetunió bukása után újjáépítették. Személyesen Kirill pártiárka, az orosz ortodox egyház feje szentelte fel.
Odesa cathedral severely damaged as Russia bombards port city https://t.co/T8R7cmtufu
— Financial Times (@FT) July 23, 2023
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette Oroszországot, hogy meg fogják torolni a civil célpontok elleni csapásokat. "Rakéták békés városok, lakóházak, egy katedrális ellen... Az oroszok gonoszságára nincs mentség. Mint mindig, ez a gonoszság veszíteni fog. És biztosan megtoroljuk az orosz terroristák odesszai tetteit Odesáért. A bosszút meg fogják érezni" - írta az elnök.
Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy az ortodox székesegyház lett volna az odesszai csapások célpontja. Az Interfax hírügynökség idézi a minisztérium nyilatkozatát; eszerint nagy pontosságú csapásokat indítottak, kizárva azokat a civil létesítményeket, ahol valóban civilek tartózkodnak, valamint a kulturális és történelmi örökség részét képező épületeket. A minisztérium szerint valószínűbb, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta okozta a károkat a katedrálisban és az áldozatokért, sebesültekért is ez felelős.
Az orosz erők a héten folyamatosan támadták Odesszát és térségét, miután hétfőn Moszkva egyoldalúan kilépett az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli szállítását garantáló megállapodásból. Az ukrán légierő közlése szerint vasárnapra virradóra az orosz hadsereg 19 különböző típusú rakétát, köztük öt Oniksz robotrepülőgépet lőtt ki az odesszai régióra. Az ukrán légvédelem ezekből kilencet semmisített meg. Az Odessza megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az előzetes adatok szerint 25 építészeti emlékmű rongálódott meg az éjszakai támadásban Odessza történelmi központjában.
Melinda Simmons, Nagy-Britannia ukrajnai nagykövete eközben azt közölte, hogy egyáltalán nincsenek katonai létesítmények Odessza központjában, miközben elítélte a tegnap esti csapásokat. "Ez csak egy gyönyörű ukrán város, az Unesco világörökség része, amelynek kikötői létfontosságú élelmiszeripari termékeket exportálnak a világ minden tájára" - mondta a BBC szerint.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz erők megsemmisítettek a régióban lévő Csasziv Jar településen egy elsősegélyközpontként működő kultúrházat. Szavai szerint a hajnali órákban kazettás lövedékekkel lőtték a várost, a kultúrházban tűz ütött ki, az épület leégett. A tűzoltók a folyamatos ágyúzás miatt nem tudták eloltani a lángokat. Az orosz erők napközben légicsapást mértek a keleti országrészben a harkivi régióra is, egy idős nő megsérült - közölte a megyei kormányzói hivatal. Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt vasárnap, hogy az elmúlt napban az orosz erők 59-szer lőtték a régiót, 332 lövedéket lőttek ki harckocsikról, repülőgépekről és tüzérségi fegyverekből. A támadások következtében egy helyi lakos vesztette életét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Ukrajna ellentámadása "kudarcot vallott", miután vasárnap Szentpéterváron tárgyalt közeli szövetségesével, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel. "Nincs ellentámadás" - idézték Lukasenkát orosz hírügynökségek. Putyin erre válaszolt: "Létezik, de kudarcot vallott". Ukrajna a múlt hónapban kezdte meg régóta várt ellentámadását, de eddig csak kisebb eredményeket ért el a megerősített orosz védelemmel szemben. Mark Milley amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden azt mondta, hogy az ukrán hadjárat "messze nem kudarc", de hosszú, nehéz és véres lesz.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által az ivázió elején elfoglalt terület mintegy 50 százalékát. Blinken szerint még viszonylag korai fázisában vagyunk az ellentámadásnak, ami még hónapokig eltarthat.
Lukasenka fehérorosz elnök vasárnap biztosította Putyint arról, hogy "megtartja" a Wagner magánhadsereget Fehéroroszország középső részén, azt állítva, hogy "ellenőrzése alatt tartja a helyzetet". "Fárasztóvá kezdtek válni. Azt követelik, hogy +menjünk Nyugatra+ (...) Varsóba, (a délkelet-lengyelországi) Rzeszówba" - mondta Lukasenka. "De természetesen Fehéroroszország középső részén tartom őket, ahogy megállapodtunk" - tette hozzá a fehérorosz vezető.
Elkészült és üzembe helyezték az Ukrajnában használt német Leopard 2 harckocsik délnyugat-lengyelországi javítóközpontját. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a Twitteren azt írta: "A gliwicében lévő javítóközpont üzemel! Az első két Leopard már meg is érkezett a Bumar üzembe Ukrajnából". A német és lengyel védelmi miniszter áprilisban állapodott meg a javítóközpont felállításáról. Júliusi lengyelországi látogatása során a német védelmi miniszter bírálta a lengyel felet, amiért túl lassan halad a központ befejezésével.
Oroszország keresi a módját, hogy miként szállíthatna gabonát Afrikába Ukrajna kizárásával, miután Moszkva kivonult a gabonaexportot lehetővé tévő fekete-tengeri kezdeményezésből - jelentették. Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes már jelezte: az ország "a gabonaszállítás új útvonalain dolgozik". A Financial Times által látott korábbi tervezet szerint Oroszország Törökországba küldene gabonát, amely szétosztaná a szállítmányokat a "rászoruló országok" között. Minderre a pénz Katar adná, humanitárius alapon. Azt nem tudni, hogy minden fél aláírta-e egyáltalán az esetleges elvi megállapodást. Katar mindenesetre nem kívánta kommentálni az FT cikkét.
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
