Országokon átívelő tervvel készül Budapest az olimpiára, de így sem indul nagy eséllyel

Hét város, köztük Budapest jelentkezését fogadta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2036-os nyári olimpia rendezésére. A magyar mellett a katari főváros, Doha, az indiai Ahmadábád, valamint Isztambul és München is jelezte a rendezési szándékát. Három dél-afrikai város (Fokváros, Johannesburg és Durban), valamint Szöul és Észak-Csolla tartomány egy-egy további pályázattal szerepel a jelentkezők között.

A NOB jövő februárban vagy márciusban legfeljebb öt jelentkezőre szűkíti a kört, a versenyben maradt városokba vagy térségekbe pedig 2028-ban el is látogat. Az olimpia helyszínéről 2029-ben döntenek, amelyet a bizottság éves közgyűlésén hoznak nyilvánosságra.

Az első indiai pályázat

Indiai város először vállalkozna olimpiai játékok rendezésére, a nyugat-indiai Ahmadábáddal pedig az ország 1 milliárd 480 milliós lakosságának érdeklődését fokozhatná a NOB. A világ legnépesebb országának sportolói eddig nem tartoztak a legjobban teljesítők közé az olimpiákon, kivéve a férfi gyeplabdacsapatot. India tíz aranyérméből nyolcat ők szereztek, és a legutóbbi, párizsi játékokon elért öt bronzérem közül is ennek a csapatnak köszönhető az egyik. Egynél több aranyéremmel azonban egyik olimpiáról sem mehetett haza az indiai delegáció.

Narendra Modi miniszterelnök arra panaszkodott, hogy az olimpiai sportágak felénél nincs indiai résztvevő. 

Ahmadábád területe ugyan kisebb, mint Budapesté, de a legutóbbi becslés szerint a város majdnem 7,5 millió ember otthona. A légszennyezés valós aggodalom lehet a NOB részéről – a párizsi olimpia előtt a Szajnát sem volt egyszerű megtisztítani, egy indiai nagyváros levegője nagyobb kihívás –, és az ottani július-augusztusi klíma sem feltétlen ideális sportoláshoz. Az olimpia szokásos időszakában a reggeli órákra is csak 23-29 fokig szokott lehűlni a hőmérséklet, bár ebből a szempontból Ahmadábádnál is lenne rosszabb választás.

Ahol nyáron nem lehet olimpia

Sokan emlékezhetnek a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra, kevesebben a 2019-es atlétikai vb-re, pedig az olimpia szempontjából utóbbi jobb összehasonlítási alap. A világbajnokságot szeptember végén, október elején tartották Dohában, a nők maratonfutó-versenyét kénytelenek voltak helyi idő szerint éjfélkor elindítani. A 68 versenyző közül 28-an kiestek – köztük mindhárom etióp futó –, és volt, aki mentővel vagy kerekesszékkel tudta elhagyni a pályát. (Ez persze nem ritka a maratonokon – a szerk.) Az etióp csapat edzője, Haji Adillo Roba arról beszélt:

ilyen körülmények között soha nem futnának maratont Etiópiában. 

A célba érők közül is sokan panaszkodtak a 32 fokos hőmérsékletre és 70 százalék feletti páratartalomra. A fehérorosz Volha Mazuro is nehezen vette a levegőt futás közben, később gyilkosnak nevezte a páratartalmat – szerinte tiszteletlenség a sportolókkal szemben, hogy ilyen körülmények között is engedték őket versenyezni.

A légkondicionált stadionok hasznosak, de az olimpiai számok közül nem mindegyiket lehet ezekbe a létesítményekbe szervezni, például a maratonfutást sem. Júliusban és augusztusban jellemző, hogy a hajnali órákban is 32-36 fok van Dohában, napközben pedig akár 50-52 fok is lehet a Perzsa-öböl partján lévő városokban, a sportolók így pihenni és edzeni is nehezebben tudnának.

A „nyári” olimpia időpontja viszonylag rugalmas: az 1960-as években Tokióban és Mexikóvárosban is októberben volt, később Szöulban és Sydney-ben szeptember közepétől tartott október elejéig. Doha esetében viszont inkább egy januári vagy a 2022-es labdarúgó vb-hez hasonló november-decemberi rendezéssel érdemes számolni. 

Az éghajlat, valamint a foci vb-t övező korrupciós és emberi jogi botrányok mellett az is a dohai olimpia ellen szól, hogy az amerikai NBC 2036-ig szerződésben áll a NOB-bal, és ők adják a bizottság költségvetésének negyedét. Az pedig szinte kizárt, hogy az NBC támogatna egy olyan pályázatot, ami miatt az NFL, az NBA vagy az NHL közvetítéseit át kellene szervezni az Egyesült Államokban. Az első közel-keleti olimpiára tehát valószínűleg több mint tíz évet kell még várni.

Dél-Korea kockázatos választás lehet

Szöul a Dél-Korea déli részén található Észak-Csolla tartománnyal közösen pályázik a 2036-os olimpia rendezésére. Dél-Koreában azonban az elmúlt években több tömegrendezvény is szerencsétlenül alakult, amit minden bizonnyal a NOB is figyelembe vesz az elbírálás során.

A 2022-es halloweeni ünnepségek idején például közel 100 ezer ember torlódott össze Szöul belvárosának szűk utcáin. A rendőrség nem készült fel ekkora tömeg irányítására, ezért a pánikreakció következtében 159, többségében huszonéves fiatal halt meg. A sok segélyhívás miatt akadozott a telefon- és az internetszolgáltatás is: mire a mentők megérkeztek, az emberek már több rétegben feküdtek egymáson mozdulatlanul.

A következő nyáron tartott Cserkész Világtalálkozó helyszínét villámárvizek sújtották, az iszapos-mocsaras területről pedig néhány nappal később egy tájfun érkezése miatt kellett kitelepíteni több tízezer gyereket. A cserkészek közül sokan a hőséget is nehezen bírták, 1500 gyerek került kórházba.

Dél-Korea esélyeit szintén csökkentheti az NBC esetleges befolyása. A 2032-es brisbane-i olimpia után megint egy olyan helyszínre költözne az esemény, ahol a versenyszámokat 13-16 óra időeltolódással követhetnék az amerikai nézők. (Brisbane egyedüli pályázóként nyerte el a 2032-es játékok rendezési jogát.)

Visszatérnek a vuvuzelák a stadionokba?

Bár az olimpia helyszínéről nem egyetlen személy dönt, amióta a zimbabwei születésű Kirsty Coventryt megválasztották a NOB elnökének, Dél-Afrika joggal bízhat az első afrikai olimpia rendezésében. Az ország három nagyvárosa, Fokváros, Johannesburg és Durban közös pályázatot nyújtott be, ami egyedülálló, ráadásul egy emlékezetes labdarúgó-vb rendezéséből is meríthetnek tapasztalatokat. A dél-afrikai városokban éppen ideális a klíma egy júliusi-augusztusi olimpiához: ott ez a legszárazabb, legnapsütésesebb, mégis leghűvösebb időszak.

A Dél-Afrikai Olimpiai Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy számukra 2040 is megfelelő időpont lenne az olimpia rendezéséhez. (És a hírhedten rossz dél-afrikai közbiztonság sem növeli az esélyeiket – a szerk.)  

Németországnak eddig nem volt szerencséje az olimpiákkal

A Lausanne-i Egyetem professzora, Jean-Loup Chappelet szerint a NOB számára a politikai és a társadalmi támogatás együttes jelenléte a legfontosabb. München esetében mindkettő erős lábakon áll: egy népszavazáson a város lakóinak kétharmada támogatta, hogy otthont adjanak az olimpiának.

Az infrastruktúra egyértelműen Münchenben áll a legközelebb az olimpiára kész állapothoz, ami szintén egybeesik a NOB terveivel: azt szeretnék, hogy a meglévő helyszínek maximális kihasználása mellett minél kevesebb új létesítmény épüljön. Németország labdarúgó világ- és Európa-bajnokságot is rendezett 2006-ban, illetve 2024-ben, a friss szervezési tapasztalat tehát szintén a bajor város mellett szól.

Németországi város korábban háromszor kapta meg az olimpiai rendezés jogát. Az 1916-os berlini olimpia az első világháború miatt elmaradt, az 1936-os eseményt pedig a hatalomban lévő kancellár, Adolf Hitler propagandacélokra használta fel. München 1972-ben adott otthont a játékoknak, akkor azonban palesztin terroristák hajnalban megtámadták az izraeli csapatot, az olimpiák történetének legsúlyosabb tragédiáját okozva (12 embert öltek meg). 

Az európai helyszínek mellett szól, hogy sosem volt még három egymás utáni olimpia a kontinensen kívül, márpedig a következő két alkalommal Los Angeles és Brisbane lesz a rendező.

Isztambul jelentkezett elsőként a 2036-os olimpia házigazdájának, de a török nagyváros pályázatának részleteiről egyelőre nem sok információ derült ki. A NOB feltételezhetően arra vár, mi lesz Recep Tayyip Erdoğan elnök sorsa a 2028 tavaszán esedékes törökországi elnökválasztás után: jelenleg úgy tűnik, előrehozott választás keretében újra megmérettetheti magát. Tekintve, hogy

Isztambul főpolgármesterét letartóztatták és összesítve több mint 2000 évnyi börtönbüntetéssel fenyegetik,

nem biztos, hogy a város számára jelenleg az olimpia rendezése a prioritás.

Kicsik a magyar stadionok

München mellett Budapesten is támogatja a többség az olimpia rendezését, igaz, a magyar fővárosban nem népszavazás volt, hanem a Medián mérte fel a közvéleményt.

Bár Karácsony Gergely főpolgármester szerint nincs szükség új sportlétesítményekre, és a kormány is elzárkózik a költekezéstől, a budapesti infrastruktúra jelenleg nem elegendő egy olimpiához. Az atlétikai stadion mindössze 15 ezer férőhelyes, ezt a világbajnokság alatt is csak 36 ezerre tudták bővíteni. A labdarúgó-mérkőzések és a lovassportok futamainak egy részét Szlovákiában, a golf- és teniszversenyeket Ausztriában, a szörversenyt pedig a portugáliai Ericeirában tartanák a jelenlegi terv szerint. Nemcsak az kérdéses, hogy a NOB mennyire nyitott egy országokon átívelő tervre, hanem például az is, hogy ezeken a helyszíneken is kell-e olimpiai falut építeni, és ennek költségeit Budapest fizeti-e. (További információkat a budapesti esélyekről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor jegyzetében olvashatnak.) 

A következő nagy lépés néhány hónap múlva a NOB szűkített listájának összeállítása lesz, ekkor két jelentkező kiesik a versenyből. Ha Budapest bent marad, jövőre jöhet a népszavazás az olimpia rendezéséről.